Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - Dominkovits Péter: A Deák család Győr vármegyei rokonságáról: szarvaskendi Sibrik (I.) Antal / 60–66. o.

Az ősök (valószínűsíthetően jelentős részben Sibrik Ferenc) 14 800 ft-os adósságát szinte egyező arányban osztották fel egymás között. A vagyonosztáskor a leányág örökségi perlése miatt is kikötötték a két fél kapcsolattartását.

10 Alig egy hónap múlva a vagyonosztállyal elégedetlen Sibrik Antal ünnepélyesen tiltakozott nagybátyjával szemben. Elismerte, hogy Werbőczy — ahogy a korban mondták: az ország törvénye — szerint a rezidenciális ház (itt kastély) a kisebb fivért (!) illeti, de kifogásolta, hogy öt annak értékével nem kínálták meg. Pedig Csécsényben és Szarvaskenden korábban csak rozzant fa- és sövény épületek álltak, amelyek 1/6-át sem érték a bozsoki kastélynak. Még az utóbbi helyen található majorsági épületek is többet értek, mint a néki jutott teljes épületállomány. A vagyonosztályból származó több ezer forintos kárát csak tetézte, hogy Csécsényben a lakását saját költségén, maga építette ki. Megítélése szerint a jobbágyok is csak számszerűen lettek közöttük szétosztva; a két birtokrész haszonvételei és kárai fölöttébb eltérőek. Ugyanis csécsényi jobbágyait gyakran sújtják az árvizek, amelyek többször még lábon, olykor rendre vágva vagy boglyába gyűjtve elviszik a szénát, illetve a szemes termények egy részét. Az utóbbiakban a víz miatti ködök is károkat tesznek. A két erdörész sem egyenértékű. A csécsényi csak tűzifának jó, de épületfának már nem. A vagyonosztás revideálása helyett időleges megegyezésére került sor. Sibrik László kérését — Sibrik Antal pár évig gazdálkodjon ott, és ha utóbb is sérelmei lennének, úgy érvényre jut az akarata szerinti osztály — unokaöccse elfogadta.'' A Győr vármegyében 1767-ben elkezdett úrbéri birtokrendezés során Sibrik Antal és a Kisfaludy örökösök neve alatt Csécsényben 16 telkes jobbágyot, 25 házas-, 14 hazátlan zsellért tüntettek fel 12 holdnyi belsőség, 160 hold szántó 95 hold rét úrbéres birtokállománnyal, ami Sibrik helyét egyértelműen a törvényhatóság kisszámú középbirtokosa között jelöli ki. A birtoknagyság országos összehasonlításban a kisebb középbirtokok sorába tartozott.

12 Ugyanakkor — kortársaihoz hasonlóan — zálog és örökjogú vásárlásokkal folyamatosan bővítette. így 1779-ben Lepossa János főstrázsamester özvegye, Karcsay Mária számára nyújtott (nem először) hitelt. Az asszony 1777-től, perei folytatására, unokáinak tartására és neveltetésére több alkalommal, összességgel 5000 rajnai forintot (Rft) vett fel Sibrik Antaltól. A fenti esztendőben a pápai pálosokkal szemben fennálló 1500Rft-os adósságának átvállalásáért (összességgel 6500 Rft hitelezés fejében) a Győr vármegye sokoróaljai járásában fekvő összes felpéci (rezidencia, csapház, öt jobbágy-, két zsellérhely), gyomoréi (egy 1/4 jobbágy-, két zsellérhely) javait, továbbá a csigi pusztai részét 10 A Sibrik család vagyonosztasában feltehetőleg a 17. sz. során alakult ki az a gyakorlat, hogy a leányágat végképpen kizárták az ősi javakból. Ugyanis Sibrik Gábor, György, Zsigmond, Borbála, István és Tamás 17. sz. eleji vagyonosztásakor Borbála még részesült Bozsokból. MOL P 600. 1. cs. 1. t. Bozsok, 1602. december 21. 11 MOL P 600 1. cs. 1. t. Bozsok, 1767. november 11. A vagyonosztály problémája később is felbukkan levelezésükben, pl.: MOL P 1860 2. cs. 2. t. Sibrik (I.) Antal és Keresztúri Julianna iratai. Sibrik A. ir. Lev. Sibrik László levelei Sibrik Antalhoz. Bozsok, 1769. szept. 20. 12 Úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. I. köt. Szerk.: FELHŐ IBOLYA, Bp., 1970. 54., 126-127.; FÓNAGY ZOLTÁN: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. A nemesség a magyar társadalomtörténet-írásban. Századok, 133 (1999) 3. sz. 1180-1182. 62