Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Seres Attila: Szovjet-román történelmi ellentét vagy orosz-román együttműködés?: észrevételek egy dokumentumkötet kapcsán / 19–30. o.

publikálandó vagy publikált orosz diplomáciai forrásanyag iránt a kutatási nehézségek miatt fokozott érdeklődés mutatkozik. A megjelentetéssel kapcsolatos teendőket a külügyi archívumban dolgozó kollégák tudják teljesíteni, akik nyilván megbízható ismeretekkel rendelkeznek például a román-szovjet viszonyra vonatkozó iratanyag terjedelmét és tartalmát illetően, mivel in situ mindenfajta korlátozás nélkül tanulmányozhatják a nyilvántartásokat, és ami fontosabb, magát az iratanyagot is. Az általunk vizsgált dokumentumgyűjtemény első kötetének előszavából egyébként ki is derül, hogy annak megszületését a román és az orosz külügyminisztérium által 1995. március 31-én aláírt jegyzőkönyv tette lehetővé, és összeállításában a két állam külügyi illetékeseinek irányítása mellett, a külügyi levéltárak munkatársai vettek részt. Harmadrészt azért örülhetünk a könyv megjelenésének, mert ezzel talán a két szomszédos állam kapcsolataiban jelentkező fő történeti probléma, a besszarábiai kérdés több aspektusának megismerésére is lehetőség nyílik. A terület hovatartozása miatt kialakult vita a két állam létrejöttétől kezdve egészen a második világháború befejezéséig végigkísérte és meghatározta, némiképp determinálta is viszonyukat, sőt, a kelet-európai rendszerváltások után — kissé más dimenzióban — újból felszínre tört. A szovjet vezetés ebben a korszakban soha nem ismerte el Besszarábia státuszának megváltozását, a királyi Románia viszont mindvégig arra törekedett, hogy megtartsa új szerzeményét.

4 A kérdés alakulásának más államokra is voltak kihatásai. így például Magyarország és Bulgária számára a Szovjetunió Romániával szembeni területi követelései biztosítékát adták annak, hogy Románia — territoriális integritásának védelme érdekében — egyszerre több fronton legyen lekötve. Sőt, 1940 nyarán az erdélyi magyar revízió részleges megvalósulásának közvetlen kiváltó oka éppen az lett, hogy Románia eleget tett a szovjet ultimátumnak, és átengedte neki a területet. A szovjet-román viszony vizsgálatával tehát újabb történeti adalékokat nyerhetünk a magyar-román kapcsolatok históriájának feltárásához és elemzéséhez. Aláhúznánk, hogy az orosz és román források együttes figyelembevételével a kötetet egységes egészként kezeljük, saját ruszisztikai tanulmányainkból és ismereteinkből, valamint orosz levéltári kutatásaink során szerzett tapasztalatainkból fakadóan mégis elsősorban a szovjet diplomáciai iratokra kívánunk koncentrálni. Az első kötet bevezetőjéből kiderül, hogy a szerkesztőbizottság meg kívánja jelentetni a könyv román nyelvű variánsát is, azonban a más-más nyelven összeállított változatokat önálló entitásnak tekinti, vagyis a jegyzetapparátust az orosz változatban a szerkesztőbizottság orosz tagjai, a román esetében pedig a román tagok készítik el.

5 Úgy 4 A besszarábiai probléma egyes részterületeiről már jelentek meg dokumentumgyűjtemények. Ezek közül főleg a helyi román lakosság kitelepítésével, deportálásával, a szovjet hatóságok és a román lakosság viszonyával foglalkozik: BAJlEPHíi MBAHOBHH ÜACAT: TpyÖHbie cmpamnfbi ucmopuu Mondoebi 19401950-e ^^. MocKBa, 1994. A kérdést a 17. századtól áttekintő dokumentum-válogatás, alaposan megírt bevezetőkkel, jegyzetekkel: Beccapaőw HÜ nepeKpécniKe EeponeücKoü durmoMCimuu. JJoKyMeHtnbi u Mamepucuibi. OTB. pea.: BJIAAJIEH HHKOJIAEBHH BHHorPAflOB. MocKBa, 1996. A kérdést az OK(b)P KB Politbürójának határozatai fényében megvilágítva részben érinti: OilEr HHKOJIAEBHH KEH-A. M. PyriACOB: ílo.iumőfopo U.K BKÍÍ(6) u ortiHOtueHUH CCCP c 3CtnadHbiMU cocednu.Mii zocydapcmeaMU (xcmeu 19201930-xzz.). FlpoŐJieMbi. MoKyMeHnibi. CaHKT-rieTepőypr, 2000. 5 A szerkesztők indoklása szerint a jegyzetek külön elkészítése a két országban érvényben lévő különböző kiadvány-szerkesztési szabályok miatt szükséges. CoeemcKO-pyMbiHCKiie omHomemm 1917-1941. T. I. i. m. 6. 21