Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. szám - HÍREK - Szendiné Orvos Erzsébet: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok / 84–86. o.
fosztogatásaitól, tehát tevőlegesen és szenvedőleg is részese volt a Rákóczi szabadságharcnak — összegezte előadását Gazdag István. Vendégelőadó volt Nagy Ferenc, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatója. Hagyományteremtő szándékkal kérték fel a rendezők intézményének bemutatására Levéltári Barangoló címmel (a cél az, hogy a jövőben az ország többi levéltára is röviden bemutatkozzon). A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára közel 5700 ifm iratanyagát két helyen őrzik. A központi épület a város szívében található, ahová 1999-ben költözött be az intézmény. A raktárak itt már megteltek, és a Varjúlaposnak nevezett, 15 km-re lévő külső raktár is kevés új anyagot tud befogadni. A levéltár számára a nemzetközi kapcsolatok igen fontosak. Három közös kötet és számos külföldi konferencia fémjelzik ennek jelentőségét. Ezenkívül öt sorozatot (évkönyvek, tanulmányok, segédletek, források, közlemények) jelentetnek meg évrőlévre. Az előadásokat követően került sor — a rendezvénysorozat alapgondolatának megfelelően: a régió helytörténetének népszerűsítése és ez irányú kutatások ösztönzése — a megyei helytörténeti pályázat díjainak kiosztására. A következő napon Földesen folytatódott a levéltári napok programja. A résztvevőket Dávid Zoltán polgármester üdvözölte. Az előadások sorozatát Ölveti Gábor igazgatóhelyettes nyitotta meg. Előadásában a Rákóczi-szabadságharc előzményeivel foglalkozott. Utalt arra, hogy a korszak függetlenségi mozgalmai szorosan összefonódtak az erdélyi fejedelemséggel. Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György célja hasonló volt: egy, az erdélyi fejedelem által irányított, a Habsburgoktól független Magyarország megteremtése. Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc szintén a független magyar államiság megteremtésének jelszavát tűzték a felkelők zászlajára. A magyar függetlenségi mozgalmak kimenetele azonban szorosan összefonódott a nemzetközi politikai helyzettel, a nagyhatalmi érdekek alakulásával. Az előadó végül leszögezte, hogy a kezdeti elszigeteltség ellenére az általános magyarországi elégedetlenség talaján kibontakozó fegyveres megmozdulás vált a Rákóczi-szabadságharc kezdetévé. Bihar vármegyének a Rákóczi-szabadságharcban való részvételéről Sípos Ferenc újságíró és helytörténész tartott előadást. Bihar vármegyében már 1697-ben voltak bizonyos mozgolódások. A bihari hajdú városokat könnyű volt megnyerni a kuruc mozgalom számára: ezek a települések 1700-1702 között kiváltságaikat elvesztették, földesúri hatalom alá kerültek. Forrongó közhangulatot teremtett a bécsi udvar által kivetett adó és a spanyol örökösödési háború miatt elrendelt toborzás. A katonaállítás az adózó lakosság számára nagy anyagi terhet jelentett, és hiába igyekezett a nádor adókönnyítésekkel, a sérelmek orvoslásának ígéretével lecsillapítani az elégedetlenséget, 1703 júliusában már több ezres felkelő sereg várta Rákóczit. Karács Zsigmond helytörténész a rendezvénynek otthont adó Földes község Rákócziszabadságharcban betöltött szerepéről tartott előadást. Kiemelte a település sajátos helyzetét. Herpay Gábor szavait idézve: „Bámulatba ejt e kis falu nemeseinek jogalkotó ereje, egy olyan községi szervezet létrehozásával, kifejlesztésével és annak egy hatalmas vármegyével szemben is megvédelmezésével, amely szervezet a rendi alkotmány idején kifelé a nemesi kiváltságok teljességét, befelé pedig a legszebb polgári egyenjogúságot sugározza." Földes Kiváltságait II. Rákóczi Ferenc is több ízben megerősítette, „cserébe" a kűri ál is nemesség is fegyvert fogott oldalán. Az előadó számos szabolcsi levéltári 85
