Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. szám - HÍREK - Rózsa György Gyula: Beszámoló a Közös történelem levéltári forrásai c. konferenciáról / 80–81. o.

őriz, amely az egykori magyarországi szlovákság, illetve a jelenlegi országhatárokon belül élő kisebbség történetéhez, kulturális életéhez kapcsolódik. Ezek feltárása program lehet a jelenlegi szlovákiai levéltárosok számára is. A határmenti levéltárak közül a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltáraknak van élő kapcsolata szlovákiai intézményekkel. Mindhárom helyen más-más nehézségekkel kell megküzdeni, hiszen a nyelvtudás hiánya mellett a még feltáratlan anyagok sokasága is gondot jelent, amihez sokszor társul az egyik vagy másik oldalon tapasztalható anyagi forráshiány is. Ezek ellenére értékes kezdeményezések indultak el a '90-es évek második felében, melynek eredménye több más mellett az a kétnyelvű kötet is, amit Kassa Város Levéltára és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár adott ki, bemutatva és párhuzamba állítva Kassa és Miskolc sok ponton közös történelmét. Másnap a szekciók párhuzamosan végezték munkájukat, bemutatva a Szlovákiában illetve az itthon zajló forrásfeltárásokat és a segédletkészítés munkálatait. Előadások hangzottak el Budapest szlovákságának a Fővárosi Levéltárban található forrásairól (Héjj Csaba), a Nógrád megyei szlovákság történetét bemutató kiadványokról (Hausel Sándor), az újkori magyarországi peregrinációról készített forráskiadvány szlovák kollégák által történő felhasználásáról (Szögi László), illetve többek között a kassai és a lőcsei levéltárakban őrzött dokumentumok forrásértékéről {Horváth Zita). A mindkét ország levéltárügye számára egyaránt fontos informatikai fejlesztések homlokterébe a digitális adatrögzítés és a közzététel tartozik. A területet bemutató szekció előadásai a Magyar Országos Levélárban őrzött diplomatikai gyűjtemény digitalizálásáról (Rácz György), a jelentősebb szlovákiai gyűjtemények (Szlovák Nemzeti Levéltár, Szlovák Tudományos Akadémia, Pozsonyi Városi Levéltár) feldolgozásáról és az itt használt számítógépes programok alkalmazhatóságáról szóltak, amit az ELTE levéltárában őrzött 17-18. századi hallgatói adatbázisok kutatási kérdéseiről (Varga Júlia, Bognár Krisztina) és Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáiról (Kántor Klára) szóló összegzések egészítettek ki. Az egyházi és az egyetemi levéltárakban zajló munkákat bemutató levéltáros kollégák közül leginkább a magyarországiak tudtak érdemi kutatásokról és forrásfeltárásról beszámolni. A szlovákiai egyházi gyűjtemények nemcsak anyagi nehézségekkel küzdenek, de feldolgozottság és szakember ellátottság tekintetében is lemaradásban vannak. A szekcióban elhangzott előadások többek között a nagyszombati és a Selmecbányái felsőoktatási intézmények levéltári forrásait (Kiss József Mihály, Szendi Attila), a pesti Szlovák Evangélikus Egyházközség iratait (Matus László), illetve az esztergomi Prímási Levéltárban őrzött Felvidék történetére vonatkozó iratokat érintették (Hegedűs András). A konferencia fontos állomást jelenthet a két ország levéltárügye szempontjából, amennyiben az ott elhangzó elképzeléseket és törekvéseket közös erőfeszítéssel sikerül megvalósítani. Mindezeket nemcsak a kutatások, a kiadványok és a különböző konferenciákon elhangzó érdekes előadások segíthetik, de legalább annyira a szlovák és a magyar kollégák közötti baráti, emberi kapcsolatok is. Csupán remélni lehet, hogy a sikeres miskolci tanácskozás folytatásaként hasonló rendezvényre kerülhet sor a határ túlsó oldalán is az elkövetkező évben. Rózsa György Gyula 81