Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Opauszki István: Vasúti iratok a történetírás szolgálatában / 11–18. o.
lehetőségéről, egyes szervezeti egységek mégis adtak át iratokat, elsősorban tervdokumentációkat a Múzeumnak. Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy 1966-ban a 7/A. III. alosztály 122 csomagot, 1970-ben a 7/B. III. alosztály 20 mappában kocsi rajzokat, 1971-ben a 10/B osztály 17 csomagban MÁV műhelyek rajzait, 1972-ben a 7/A. III. alosztály mozdonyok és szerkocsik rajzait, 1982-ben a Győrben gyártott járművek 1975 rajzát, 1983-ban kocsi és sínautó rajzokat és végül 1996-ban a Gépészeti Központ 34 ifin dokumentációt adott át. 20 1982-ben a MÁV-tól került a Közlekedési Múzeumhoz a Vasutak és Csatornák Központi Telekkönyve iratanyagának egy része is. Ennek az iratanyagnak a másik részét a MÁV Rt. Ügykezelési és Dokumentációs Hivatalának (ÜDH) Levéltári Osztálya 2001-ben egy MÁV szervezeti egység telephelyén lévő légoltalmi pincéből vette át. Itt jegyezzük meg, hogy a Közlekedési Múzeum Irattárának kéziratgyűjteménye, az életrajzok, visszaemlékezések gyűjteménye és az ún. témagyüjtemény is tartalmaz számos értékes dokumentumot a vasutak történetére vonatkozóan. 4. Kutatás a levéltárakban és a MÁV irattárakban A levéltári iratanyag minél könnyebb áttekintését különféle segédletek biztosítják. A vasúti iratok vonatkozásában repertórium csak a MÁV Vezérigazgatóság Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagának egy részéhez készült 1964-ben. Tökölyi István (1920-2002), a vezérigazgatósági irattár volt vezetője nagy szakértelemmel elvégezte munkatársaival a Keleti és a Józsefvárosi pályaudvaron megmaradt iratok rendezését és a Magyar Országos Levéltár szakmai irányításával elkészítette az 18691920 közötti iratok repertóriumát. Néhány év múlva elkészült az 1920-1949 közötti időszak repertóriumának kézirata is, de ez nyomtatásban már nem jelent meg. A többi levéltárban található iratanyag többsége középszinten rendezett, raktári jegyzékek állnak rendelkezésre a kutatáshoz. Vannak azonban olyan irategyüttesek is, amelyek bár több mint egy évtizede — néhol 20-30 éve — levéltárba, illetve a Közlekedési Múzeumba kerültek, még mindig rendezetlen állapotban vannak. A MÁV szervezeti egységeinek irattárai és tervtárai a vasúttörténet-írás jelentős forrásául szolgálhatnak. Az irattárakban a levéltárakba került iratanyag többszöröse található. A legnagyobb mennyiségű iratanyag természetesen a területi igazgatóságok irattáraiban van, de a különböző szolgálati főnökségek is rendelkeznek több-kevesebb iratanyaggal. Az igazgatóságok irattáraira ma az jellemző, hogy az utolsó 10-15 év iratanyagát nem ideális, de elfogadható körülmények között és rendezettségben tartják. Az ennél régebbi iratokat legtöbbször pincékben, irattározásra alkalmatlan körülmények között tárolják. A mutatókönyvek sokszor hiányoznak, az iratok néhol összekeveredtek. A kisebb szervezeti egységek (csomóponti főnökségek, állomások stb.) irattáraiban ügyiratok csak ritkán fordulnak elő. Itt zömmel munkaügyi, számviteli és műszaki HORVÁTH TlBORNÉ: Javaslat a MAV Rt. irattári rendszerének korszerűsítésére. Bp., 1997. Kézirat. 7. 17
