Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 2. szám - MÉRLEG - Márfi Attila: A Kalocsai Érseki Levéltár. Levéltárismertető. Szer.: Lakatos Adél, Lakatos Andor, Szabó Attila. Kalocsa, 2002. / 72–76. o.

használatos hivatali nyelvként. A tematikai ismertetésekben kimerítő részletességgel mutatják be az egyes sorozatok kialakulásának történetét és fejlődési szakaszait, azaz minden egyes leírás egyben hivataltörténet is. Az egyes irattípusok kutathatóságára vonatkozó megjegyzések és a szükséges alapinformációk mellett az irattípusok forrásértékére, forráselemzésére is sor kerül. A sorozatokon belül kialakult egyes korszakok által létrejött tételeket is feltüntetik esetenként az évkörükre és a terjedelmükre vonatkozó adatokkal együtt. Nem lehet célja ennek a vázlatos ismertetésnek az összes itt közzé tett sorozat bemutatása. Mégis, ha ki kellene emelni bizonyos irategyütteseket, magam az úgynevezett Érseki Hivatal sorozatai közül a perszonális iratokat említeném. Ez az irategyüttes 51,35 ifin terjedelemben az 1712 és 1992 közötti évekből 1363 iratsprozatot ölel fel. A perszonális iratok elsősorban egyházi személyek (érsekek, papok) hivatali és nem személyes hagyatéki anyagát tartalmazzák. így főleg a kinevezés, hivatalviselés, nyugdíjazás és demográfiai adatok tartoznak ezekhez a forrástípusokhoz. Természetesen sok átfedés tapasztalható a későbbi hagyatéki iratok és a plébániák anyagai között. Ezenkívül módszertani problémákat jelentett a személyes iratok rendezése során a személynevek és a vonatkozó földrajzi nevek pontos beazonosítása is. A Kalocsai Érseki Főszentszék iratai a Feudális kori iratok, Plébániai iratok, Fellebviteli iratok és a Kötetek c. egységekre tagolva kerültek közlésre. Ebből a forrásegyüttesböl e helyt a 154 sorozatból álló, 38 ifm-nyi, 1867-1992 között keletkezett Plébániai iratokat emelném ki. Ez a dokumentumsorozat az első fokú szentszék a plébániák ügyes-bajos dolgainak, pereinek aktáit őrzi. Az utolsó, e kötetben feltüntetett forráscsoport a Kalocsai Egyházmegyei Tanfelügyelőség, az alábbi iratsorozatokból áll: Címszavas iratok (az oktatásüggyel összefüggő általános, elvi jellegű iratok), Népiskolák iratai, Középiskolák iratai, Felsőfokú intézmények iratai és a Kötetek (iktató-mutatókönyvek, vegyes tartalmú kötetek). Rendkívül összetett tematikája miatt a 63 iratsorozatot felölelő, 8,07 ifm. terjedelmű, 1868-1952 között keletkezett Címszavas iratokat említeném meg részletesebben. A pertinencia elve alapján kialakított és rendezett forrássorozatok többek között az alábbi típusú dokumentumokat foglalják magukba: Egészségügy, Fegyelmi ügyek, Hitoktatás, Iskolaépületek, Iskolai egyesületek, Iskolák államosítása, Iskolalátogatás, Kisebbségi iskolaügy, Menekültek, Népiskolaügy, Óvoda, Rendszabályok, Statisztika, Szociális ügyek, Tanítói gyűlések, Tankönyvek-tanszerek, órarendek, Uradalmi Iskolák és a Vallásügy. A fent vázolt gyüjteményimertetéseket az Adattár címszó alatt közölt negyedik szerkezeti egység egészíti ki. A Levéltári kronológia címmel közzétett összegzés a levéltár történetének fontosabb eseményeit, a jelentősebb változásokat mintegy pontokba foglalva, időrendi sorrendben vázolja fel. Ezt követően a Levéltárosok névjegyzéke c. fejezet a Kalocsai Érseki Levéltárban, a Kalocsai Főszékeskáptalani Levéltárban és a Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltárban közel 300 év alatt működő alkalmazottak, hivatalnokok névsorát közli hivatali beosztás és időhatárok szerint. Ez a pár oldalas kimutatás a repertóriumba tett személyre szóló említések mellett tisztelgés, egyben pedig a hajdani „levéltárosok" emlékét megörökítő gesztus is. Végül a kötetet záró szerkezeti egység következik, a rendkívül részletes Helynév-, személynév- és tárgymutató. Elsősorban utóbbi segédletapparátusra hívnám fel a figyelmet, mert a tárgyszavak 75