Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Opauszki István: Vasúti iratok a történetírás szolgálatában / 11–18. o.
A MÁV legnagyobb területi szervezeteinek, az üzletvezetőségeknek (később igazgatóságok) iratanyagából — a levéltáraknak átadott iratokat is beleértve — jellemzően az 1890-es évektől maradtak fenn az első iratok. Miskolcon 1892-től, Debrecenben 1890-től, Szegeden 1888-tól, Szombathelyen 1908-tól, Pécsen az alakulástól, 1913-tól vannak ügyiratok. Sajnos pont a legkorábban alapított Zágrábi (1870), Kolozsvári (1876) és Aradi (1884) Üzletvezetőség iratai maradtak a trianoni békeszerződés után az utódállamokban, további sorsukról nem tudunk. A később alapított Temesvári (1911) és Szabadkai (1882-1888, újraalapítva 1912) Üzletvezetőség iratainak hollétéről sincs tudomásunk. Kivételt jelentenek a fentiek alól a Zágrábi Üzletvezetőség egyes, 1900-1921 között iktatott, összesen mintegy 4,68 ifm-t kitevő iratai, amelyek egyrészt a Vezérigazgatóság irattárából az 1980-as évek közepén a Magyar Országos Levéltárba, másrészt a Pécsi Területi Igazgatóság irattárából 2002-ben a MÁV Ügykezelési és Dokumentációs Hivatalának Levéltári Osztályához kerültek. 15 A Magyar Országos Levéltár őrzésében van továbbá néhány ügyirat a Temesvári, Aradi és Szabadkai Üzletvezetőség iratai közül, de ezek terjedelme rendkívül csekély. Utóbbi üzletvezetőség irataiból a Csongrád Megyei Levéltár is őriz 0,39 ifm-t. Sajátos részét képezik a vasúti iratanyagnak a tervtárak. A MÁV igazgatóságokon és a szakszolgálatoknál is találhatunk ilyen gyűjteményeket. Ezek legtöbbször a napi munkát segítik, de vannak köztük már „nem élő", főleg a történeti kutatást szolgáló tervtárak is. Legnagyobb közülük a MÁV Pályagazdálkodási Központ kezelésében lévő Központi Felépítményi Tervtár, amely mintegy 400 ifm-nyi, levéltári védelem alatt álló, az 1870-es évektől keletkezett felépítményi és kisajátítási tervet, illetve műszaki rajzot őriz. Az ettől elkülönítve tárolt, de ugyancsak a Budapest, IV. kerület, Madridi út 9. szám alatti épületben lévő Magasépítményi Tervtárnak is van „archív" része, bár itt csak mintegy 20 ifm az iratanyag mennyisége. Az itteni tervdokumentációk 1945 előttiek, nagy részük az 1900 körüli évekből származik. A MÁV Tervező Intézet és jogelődje, a Vasúttervező Üzemi Vállalat által készített tervdokumentációkat külön tervtár őrzi. Ez a tervtár a MÁV Tervező Intézet kft-\é alakulásától, 1992-től ugyan már nem fogad be újabb tervdokumentációkat 16 , de anyagát még a mai napig is használják a MÁV szervezeti egységek és a MÁV Rt. tulajdonában lévő cégek. Tervanyagában a Tervező Intézet által tervezett MÁV, valamint más vállalati, intézményi beruházások találhatók az 1950-1992 közötti időszakból. Bár az 1950-1978 közötti tervek többségét selejtezték, nagy részükről előtte mikrofilm készült. Összesen mintegy 400.000 pausz van jelenleg az ún. MAVTI-tervtár őrizetében. A gyűjtemény két épületben található; a Budapest, Múzeum u. 11. szám (1., 2., 4. iroda tervei) és az Andrássy út 66. szám alatt (3. iroda biztosítóberendezési és távközlési tervei), de 2003 második felében várhatóan mindkettő a MÁV ÜDH Levéltári Osztály új épületébe költözik. Az 1950-1978 közötti tervekről készült mikrofilmeket a MÁV Dokumentációs Központ és Könyvtár fotógyűjteménye őrzi (Budapest, Múzeum u. 11.). A vasutasok nagy múltú egyesületei, a MÁV iskolái, szociális és egészségügyi intézményei is tartottak, illetve tartanak fenn irattárakat. Példaként említhetjük a Vasúti ls Feltételezzük, hogy a Pécsi Üzletvezetőség alakulásakor, 1913-ban kerültek a zágrábi iratok Pécsre, mivel az részben a Zágrábi Üzletvezetőség területéből alakult ki. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy 1919-ig vannak benne zágrábi ügyiratok. 16 A MÁV Tervező Intézet Kft. 1992-től saját tervtárat működtet. 15
