Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - Kósa László: A levéltári kiadványok jelentősége / 3–9. o.

Önkormányzati levéltárakról lévén szó, magától értetődik az önkormányzatok múltja felé fordulás. A megyei közgyűlések jegyzökönyveinek közlései megszaporodtak (Nógrád, Győr, Pest, Sopron, Esztergom, Fejér, Szatmár, Vas, Zala). Ugyancsak találkozunk városi magisztrátusok jegyzőkönyveinek kiadásával: Debrecen (16. sz. vége), Kecskemét (16-19. sz-i töredékek, amelyek a második világháborús pusztulásból megmaradtak). Kutatási területem, a mindennapi élet miatt szívesen veszem kézbe annak fontos forrásait, a végrendeletek (Győr, Sopron, Mosón, Heves, Szolnok) és a történeti földrajzi leírások kiadását (Bél Mátyás Notitiája). Itt utalok mint fontos eredményre, a hiteleshelyi levéltárak oklevél-regesztáinak elkészülésére (Zalavár, Kapornak, Vasvár). A városi levéltárak között föltűnik Győr teljesítménye: hat év alatt huszonkét kiadvány, ebből tíz kötet Győri Tanulmányok. Követi Székesfehérvár és a csoport .361-^111111)^', Tatabánya, ahol jól láthatólag több lehetőség nyílott, mint korábban. A tatabányai városi képviselő-testület és a városi tanács jegyzőkönyveinek (1947-1990) megjelentetése egyedülálló vállalkozás. A szaklevéltárak sorában szembeötlő a Hadtörténelmi Levéltár nagy lendülete: három-négy esztendő alatt húszkötetnyi segédlet, forráskiadvány, feldolgozás, évkönyv. Bizonyára sokévi korábbi munka gyümölcseiről van szó. Ezzel a kiemeléssel igazán nem akarom elhomályosítani sem a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának (a történeti statisztikai helységnévtár folytatása és végre a saját repertórium), sem a Vízügyi Levéltár (fondjegyzék, katalógusok) teljesítményeit. Úgy vélem, annak, hogy a Történeti Hivatal is önálló kiadványokkal jelentkezik, csakis örülhetünk. A felsőoktatásban nemrég lezajlott integráció miatt az egyetemi levéltárak, pontosabban azok éppen érvényes elnevezései között, magam, aki egyetemi oktató vagyok, sem tudok teljes biztonsággal eligazodni. Ezért külön engedelmet kérek. A tizenöt egyetemi levéltár közül mára tizennégynek jelent meg a repertóriuma. Sőt akadnak második kiadások is. Egyedül a szegedi egyetemi levéltáré hiányzik. Különben Szeged, Debrecen, Pécs kiadványai jelentős irathiányokról tanúskodnak. A két nemrég alapított egyházi egyetemről nem tudom, tervezik-e kiadványok megjelentetését? Korábbról csak a jogelődökről, illetőleg a folytonosan működő hittudományi karokról vannak ismertetések. Vegyes műfajú (tanulmánykötetek, forráskiadások, adattárak) sorozata van az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárának (ennek huszonnégy megjelent kötetéből tizenöt éppen a szemlézett tizenöt évben látott napvilágot), a Budapesti Műszaki Egyetemnek, a Miskolci Egyetemnek, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemnek, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Keszthelyi Karának. Kapcsolódva említem, a Gödöllő székhelyű Szent István Egyetem (a nemrég önálló felsőoktatási intézményként fungáló állatorvosi és kertészeti karának) egyetemtörténeti forráskiadványait. Álszerénység volna részemről, ha az ELTE professzorként nem emelném ki az ELTE Levéltárának speciális sorozatát, amely a magyarországi diákok újkori nyugati peregrinációját tárja föl. Osztrák, cseh, német, svájci, holland egyetemek és főiskolák vonatkozásában jelentek meg kötetek, és tudomásom szerint továbbiak is készülnek. A nyilvános magánlevéltárakra térve, mindenképpen üdvözlendő, hogy a közelmúltban megjelent a Politikatörténeti Intézel levéltárának fond- és állagjegyzékei valamint repertóriumai. Jóllehet az ország 20. sz-i történetének nagyon fontos 5