Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Lukácsi Zoltán–Vajk Ádám: A Győri Egyházmegyei Levéltár / 45–48. o.

másolatok, a plébániai számadások és más iratok — főleg hagyatékok — átköltöztetésére. 2000 augusztus elsejével — a katolikus levéltárak közül elsőként — a levéltár önálló jogi személlyé vált. Ez biztosítja a pályázatokon való független megjelenést, és példaként szolgálhat más egyházmegyék számára, hogy ilyen lépéssel szigorúan szabályozott egyházi és világi előírások közepette szakmai kézbe adják igen értékes levéltáraikat. Az új jogi státussal egyidőben szükségessé vált bizonyos ügyviteli szabályok megalkotása: az önállósult Egyházmegyei Levéltár hivatalos levelezése külön iktatásra kerül, a kutatás szintén a levéltárakban általában megszokott szabályok szerint történik (engedélyeztetés, kutatási napló, zárolt anyagok szabályozott köre stb.). Megteremtettük az egyházi levéltárakban többnyire ismeretlen ún. törzskönyvezést, amely rögzíti egy-egy már rendezett iratanyag állapotát és az állandó ellenőrzés lehetőségét biztosítja a fenntartó, illetve a Levéltári Szakfelügyelet részére. A jogi személlyé váláskor már folyamatban volt a NKÖM-nél a Pápai Lajos megyéspüspök által — a vonatkozó jogszabályok értelmében — kezdeményezett eljárás, amelynek eredményeként visszakerült levéltárunk tulajdonába a győri káptalan hiteleshelyi (országos) levéltára. Az államosítás miatt 1974 óta Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában jó körülmények között őrzött és nagyrészt restaurált levéltárat a legszívélyesebb segítőkészség szakmai légkörében tudtuk visszaszállítani. A levéltárban őrzött iratok mennyisége pillanatnyilag csupán becsülhető, ám a beszállítások és az eddig felméretlen anyag mennyiségével megnövekedve a korábbinak csaknem kétszerese: kb. 900 ifm. A levéltár anyagának kétségkívül legértékesebb részét a 1880-as években Ebenhöch Ferenc kanonok által több gyűjteményen — így a győri káptalan magán- és országos levéltárán, a pápoci prépostság iratain és a Szent Adalbert prépostság iratain — belül létrehozott Cimeliotheca et Theca sorozatok képezik. Az összesen körülbelül 12 000 iratot tartalmazó gyűjtemények 1208-tól kezdődően teljes rendszert alkotó tematikai egységekbe sorolva — időrendben mintegy 1800-ig — tartalmazzák az iratokat. Az anyag természeténél fogva elsődlegesen regionális és jogbiztosító jellegű, de — főként a hiteleshelyi levéltár anyaga — országos érdeklődésre is számot tartó dokumentumokat tartalmaz. Különösen bőséges és értékes a 16-17. századra vonatkozó forrásanyag, ám ennek ellenére sem kerültek e sorozatok a kutatói érdeklődés homlokterébe, elsősorban a segédlet hiánya, illetve csak helybeni elérhetőségük miatt. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a modern követelményeknek megfelelő állapotba kerüljenek. A középkori oklevelek kiemelése és borítékolása még 2000 február-márciusában megtörtént. Az 550 darabot számláló Középkori Gyűjtemény mintegy 300 eredeti oklevelet tartalmaz. Ezek teljes szövegű kiadásának előkészítése már folyamatban van, karöltve a PPKE BTK Medievisztikai Tanszékével. Ezzel párhuzamosan folyik az újkori iratok darabszintü rendezése, az 1526-1600 között keletkezett dokumentumok regesztázása. A káptalan anyagából jelentőségénél fogva kiemelkedik a magánlevéltár hétkötetes számadáskönyv-sorozata, amely az 1490-es évektől 1734-ig folyamatos.

2 Különösen értékesek továbbá a hiteleshelyi felvallási jegyzökönyvek, amelyek 1533-tól a hiteleshely megszűnéséig hiánytalanok. A káptalan protocollumai és különféle számadásai, az ún. Feudáliskori gazdasági iratsorozat szintén a 16-17. századdal 2 Ennek elveszettnek hitt első kötete 2001. április 25-én váratlanul került elő teljes épségben. 4d