Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - KILÁTÓ - Érszegi Géza: A 2001. évi Európai Levéltáros Konferencia / 41–44. o.
KILATO ÉRSZEGI GÉZA A 2001. ÉVI EURÓPAI LEVÉLTÁROS KONFERENCIA Firenzében rendezték meg Levéltárak a múlt és jövő határán címmel az európai levéltárosok hatodik konferenciáját 2001. május 30. és június 2. között. A levéltárak európai konferenciájának megszervezése ez alkalommal az olasz levéltárosok egyesületére, az Olasz Nemzeti Levéltáros Társaságra (ANAI) várt. Támogatást kaptak munkájukhoz a levéltárak felügyeleti intézménye, az olasz művelődésügyi minisztérium, azaz a Kulturális Javak és Tevékenység Minisztériuma keretén belül működő Levéltári Főigazgatóság (DGA), valamint a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) részéről. A négy nap tematikája lényegében felölelte a levéltári tevékenység minden fontos területét. Az egységesülő Európa egymáshoz közelítő intézményrendszerében a levéltáraknak is meg kell találniuk az egységes feltételrendszerek között a helyüket. Az egységnek mind a levéltári anyaghoz való hozzáférésben mind pedig annak kutathatóságában meg kell nyilvánulnia. Elő kell segíteni az anyag jobb hozzáférhetőségét: képi formában minél több levéltári anyagot az Interneten tesznek a kutatás számára elérhetővé. Ezt csak egységes hálózati rendszerrel, egységesen felépített adatbázissal, és egységesen leirt iratanyaggal lehet megvalósítani. Egységesen kell megállapítani a levéltáros képzés és továbbképzés formáit is. Kellemes meglepetést okozott, hogy az európai levéltárak problémái nemcsak az európai levéltárosokat érdeklik. Az szinte természetes, hogy minden, levéltári kultúrával rendelkező országból voltak résztvevők a konferencián, talán az is érthető, hogy az előadók — ha nem számítjuk a lengyel és szlovén előadókat — főleg az Európai Unió országaiból kerültek ki. Az igazán kellemes meglepetést azonban azok az Európán kívüli előadók jelentették, akik pl. az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából és Barbadosról j öttek. Az előadók zöme levéltári (főleg vezetői) helyen tevékenykedik akár aktív levéltárosként, akár egyes levéltári programokban való résztvevőként. Az első nap (május 30.) délelőttjén előzetes programként az Európai Unió levéltári terveiről, azok megvalósíthatóságának kilátásairól és problémáiról tartottak. Szó volt többek között a digitális örökség megőrzéséről, az európai levéltárak anyagi ellátottságáról, magukról az európai levéltári programokról, az információkhoz való hozzáférésről. A következő nap (május 31.) délelőttjén teljes ülésen a levéltárak elektronikusan rögzített anyaga volt a téma; szóltak az így létrehozott levéltári anyag védelméről, hiteles megőrzéséről, az olasz közigazgatási informatikai hivatal (AIPA) tevékenységéről, az egyetemi levéltárak terveiről, a svájci, finn, francia és kanadai levéltárak e a téren történő kezdeményezéseiről. Délután a hang- és filmanyag gondozásával foglalkozó levéltári részben olasz (Istituto Luce, Societr Fratelli Alinari) és részben más európai (angol és portugál) intézmények tartottak beszámolót. Az ezt követő napon (június 1.) a teljes ülésen a levéltári anyaghoz való hozzáférés volt a téma. Ez lényegében az anyaghoz való hozzájutást, illetve az abban való kutatás lehetőségét jelenti. Elvként hangzott el: alapvető emberi jog, hogy bárki bármikor a róla
