Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár Antal: A váradi püspökség a 17. században a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében / 23–40. o.

katolikus (nyilván bosnyák) kézműves lakott, de közülük csak egynek volt háza és családja a városban. Váradon a külvárosban a megmaradt reformátusok és a betelepült szerbek mellé 30-40, szintén feltehetőleg bosnyák katolikus kézműves költözött. Váradtól húsz mérföldre volt még egy magyar katolikus falu 18 családdal, a többi településen reformátusok éltek. Várad és Borosjenő a lippai missziósközponthoz tartozott, a ferencesek évente két-három alkalommal látogattak el a két városba, a borosjenöiek ünnepeken a lippai templomot keresték fel.

43 A váradi püspökök és egyházmegyéjük kapcsolattartása a török korban leginkább a középkori birtokállományból megmaradt néhány település adóinak behajtására korlátozódott.

44 A püspökök a 16. sz. végén hat tiszántúli (Püspökladány, Kisrábé, Báránd, Udvari, Túrpásztó és Füred), illetve négy Pest és Nógrád megyei faluból (Kerepes, Lőrinci, Szada, Veresegyháza) jutottak bevételhez. Míg azonban a tiszántúli falvakból Bornemissza, Pethe és Mikáczy zavartalanul szedték az (elsősorban élőállatokból álló) adókat, addig a 17. sz. elején az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó területek magyar részre történő adóztatása gyakorlatilag lehetetlenné vált. A váradi püspökök a 17. sz. elején komoly erőfeszítéseket tettek a tiszántúli falvaik visszaszerzése érdekében. A birtokmegőrzö tevékenységben különösen Telegdy János tűnt ki. Ajászói konvent hiteleshelyi levéltárából összegyűjtötte a birtokjogát igazoló iratokat, majd két tanúvallatást végeztetett elődeinek adóztató tevékenységéről, ezek birtokában a nagykárolyi értekezleten (1619) megszerezte a hat falu birtokjogát.

45 A püspöki székben Telegdyt követő Pyber Jánosnak Bethlen Gábor személyre szólóan odaadta a szóban forgó hat települést, de az adókhoz a falvak ellenállása miatt ő sem jutott hozzá. Utódainak, Lósynak és Hosszútóthynak az erőfeszítései szintén jórészt eredménytelenek maradtak.

46 A váradi püspökök sokkal eredményesebben biztosították a hódoltságban fekvő négy falu birtoklását. A többi hódoltsági egyházi birtokoshoz hasonlóan a jövedelmeket árendába adták a falvakkal könnyen kapcsolatot találó nemeseknek, akik gondoskodtak az adók megvételéről és felszolgáltatásáról. Bár a birtokok gondviselői nem mindig teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, illetve a váradi püspököknek az egyházmegyei joghatóságára hivatkozó váci püspökök ellenállását is le kellett győzniük, ennek ellenére a hódoltsági falvaik adóztatása a 17. században folyamatos volt.

47 A processzusok tanúvallomásai szerint a püspökök a másik egyházi javadalmaik (leggyakrabban esztergomi kanonoki vagy nagypréposti stallum, illetve szepesi 41 TÓTH I. GY.: i. m. 210. 219-220. 44 A váradi püspökök középkori birtokaira: BUNYlTAY V.: i. m. II. 243-260. 45 BUNYlTAY VlNCZE: A váradi káptalan legrégibb statútumai. Nagyvárad, 1886. XX-XX1V; BUNYlTAY VMÁLNÁSi Ö.: i. m. 96-98. A Telegdi kérésére készített tanúvallomások: Magyar Országos Levéltár (=MOL) E 150 Magyar kincstári levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Acta Ecclesiastica Irregestrata fasc. 15. nr. 17. 19. Ez az iratcsomó emellett több, a váradi püspökök birtokjogi harcaira vonatkozó iratot tartalmaz. 4r

'BUNYITAY V.-MÁLNÁSl Ö.: i. m. 103. 108-109. 113-114. 116. 122. 398-401. A birtokokért folytatott küzdelmek történetéhez fontos dokumentumokat közöl: KERESZTÚRI, J. A.: i. m. 234-256. Vö. még: SZAKÁLY FERENC: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981. 357-360. 47 JAKUS LAJOS: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál. Bolgárországtól Bolgárfaluig. A Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve, 1

1. (1985) 15; SZAKÁLY FERENC: Magyar intézmények a török hódoltságban. Bp., 1997. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, 21.) 194-195. A Pest megyei birtokok körüli vitákra vö. még: MOL A 35 Magyar Kancelláriai Levéltár. Conceptus expeditionum 1667. nr. 282. 1668. nr. 224. 438. 440; BOROSY ANDRÁS: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 16381711. 1. 1638-1644. 1656-1665. Bp., é. n. 243 (index), II. 1666-1680. Bp., 1984. 276 (index). 33