Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - HÍREK - Szegőfi Anna: Herczeg Etelka (1912–2002) / 93–95. o.

csak tehette az átadási ünnepségen köszöntötte. A köszöntök sorában nem voltunk egyedül, a város levéltárainak munkatársai, régi kollégák és hálás kutatók is megkeresték őszinte jókívánságaikkal, egy kézfogásra, egy kézcsókra. Nagyon boldog volt, nem tudni, hogy a miniszteri kézfogástól, vagy az őt körülvevő fiatalabb és egészen fiatal kollégák jelentették-e a nagyobb boldogságot számára. A kitüntetése alkalmából rendezett Leonardo da Vinci közi házi ünnepségen, bár már nehezen mozgott, kedélye még mindig a régi volt. Történeteket mesélt a fiatalabbaknak a régi időkből, mulatságosakat és szomorúakat, a levéltárak életéről, a kutatókról és a kedves régi kollégákról. Herczeg Etelka páratlan szaktudásával és hatalmas anyagismeretével hosszú évtizedeken át volt Budapest Főváros Levéltárának egyik tartópillére. Levéltárosok, kezelők több nemzedéke nőtt fel a keze alatt. Emlékét kollégái mellett a lekötelezett kutatók is őrzik. „O igazi, régi vágású levéltárosaink közé tartozott, aki szívügyének tekintette, hogy minden módon segítséget adjon a levéltárat felkereső kutatóknak. Az ő segítsége nélkül magam sem tudtam volna tető alá hozni Budapest 1848—49-i viszonyairól szóló monográfiámat." — írta részvétlevelében Spira György történész. Szegőfi Anna 95