Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - MÉRLEG - Kőhegyi Mihály: A Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriuma I–II. / 61–64. o.

meg Filáth Lajos több levele a szlovákiai Zöld Gárda tetteiről, valamint Sáringer István és Molnár Sándor levelei az 1919. évi kajdacsi eseményekről. A jobaházi Dőryek vezető szerepet játszottak Tolna megye 18-19. századi történetében. E családból egymás után négyen viselték — kisebb megszakításokkal — a megye első alispáni hivatalát. Másodalispán, főszolgabíró pedig szinte megszámlálhatatlanul sok került ki a kiterjedt család tagjai közül. A vagyontalan, értelmiségi pályán működő nemesség társadalmi rétegéhez tartozott a Hainer család. Közülük Ignác Baranya vármegye levéltárnoki tisztét töltötte be, még jurátus korában érdeklődő tanúja volt az 1839-1840. évi országgyűlésnek. A Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap rendszeres tudósítói közé tartozott, majd 1848-ban Batthyány Kázmér főispán-kormánybiztos titkára lett. 1848 őszén részt vett a délvidéki harcokban. A repertóriumban szereplők között vannak családok, akiknek neve azért kevésbé ismert a magyar történetből, mert férfitagjai nem szívesen vállaltak országos, vagy megyei közéleti, politikai szerepet. Közéjük tartozott Gindly Orbán Fülöp, aki hadiszállítóként az állami tartozások kiegyenlítésére donációként azon két négyzetmérföldnyi birtokot kapta, amely magába foglalta az akkor még pusztaként álló Tengelicet, Hidját, Hidvéget, Bikádot és Medinát. Az üzleti szellemű energikus ember minden erejét és idejét az adománybirtokok megszervezésére, fellendítésére fordította. A tekintélyes terjedelmű iratanyag egy feltörekvő, minden lehetőséget kihasználó, mezőgazdasági újításokra fogékony, szorgalmas sváb család vagyongyarapodásának rekonstruálását teszi lehetővé. A kuriózumok kedvelői számára megkülönböztetett figyelemre tarthat igényt Háry János — sajnos keltezetlen — levele. A kutatók számára külön jegyzék készült az egyes családi levéltárakban található királyi, nádori, káptalani oklevelekről. Két középkori oklevélen kívül (1436., 1491), zömüket a 16. században (12 db), és a 17. sz. során (125 db) írottak teszik ki. A gondosan szerkesztett kötete(k) használhatóságát névmutató növeli. (Nyilván csak technikai hiba lehet, hogy ebből Bésán Sándor neve kimaradt, pedig a 89. oldalon számon van tartva egy Gindly Ignáchoz írott levele.) A családok bonyolult leszármazásiés kapcsolatrendjét nyolc genealógiai tábla teszi áttekinthetővé, amelyek ismerete egyben a megye történetében való eligazodást is megkönnyíti. I Kőhegyi Mihály 64