Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján / 10–22. o.
Gersei Pethő Margit végrendeletében magyarul is megnevezi az egyházra hagyott olvasóit: legibulum wnlgo clarisolwaso ül. gyendhazolvaso. 8. Könyvek Egy különben szokványos hatalmaskodási eset során hallunk könyvekről: 1562-ben Deli Tamás isebori birtokáról raboltak el Szili Benedek emberei állatok, termények és ruhák mellett egy Bibliát (volumina Bibliorum), egy Calepinus-fé\e latin szótárt (dictionarium Calepini) és Guillelmus postilláját (postillam Guillelmi). A Biblia valószínűleg több köznemesi családban előfordulhatott a 16. sz. közepén, de mind a latin szótár, mind a postilla esete, ha nem is egyedi, de nagyon ritka. A kérdéskör külön elemzést igényel, itt csak néhány dologra szeretnék rámutatni. A Calepinus a kor többnyelvű latin szótára, mind az egyházi, mind a deákos műveltség alapvető kézikönyve. Ara egy 1583. évi adat szerint egy kassai könyvkereskedőnél öt forint volt, ami ott és akkor egy fél ökör árával volt egyenértékű, 42 A postilla vallási tárgyú könyv, ami rövid magyarázatokat adott a misék szentleckéjéhez és evangéliumához az ünnepek rendjében. Guillelmus 14. századi párizsi domokos szerzetes postillája népszerű volt a középkor végén, nálunk is sok kiadást megért. 4 '' Azt, hogy a 16. századi zalai nemesség birtokában voltak könyvek, régészeti leletek is igazolják. A könyv borítója sokszor készült fémveretekkel, kapcsokkal megerősített bőrből 44 Ilyen sarokveretek kerültek elő a KeszthelySörházkerti középkori temetőből, 45 a csacsi templom, a nagykapornaki kolostor, 46 valamint a botszentgyörgyi vár kápolnájának ásatási anyagából. 47 A 16. századi nyugat-dunántúli köznemesség hiteleshelyi oklevelekből megismerhető tárgyi kultúrájának áttekintése után összefoglalható néhány, a jelen tanulmány kereteit szét nem feszítő következtetés, illetve megfogalmazhatók a további teendők. A nemesség ingó vagyonát részben a készpénz, nemesfém, ékszerek, edények, értékes ruhaneműk, fegyverek és eszközök jelentették. Az ingóságjegyzékekben és a hatalmaskodásokról szóló oklevelekben mindegyikre bőven láttunk példát. Mivel ezeknek volt nagyobb a reprezentációs értéke, ezeket tartották nagyobb becsben, és inkább szükségesnek érezték megemlékezni róluk, mint az ingóvagyon más, nem kevésbé fontos részeiről (állatállomány, termények). Minden eddigi kutatás arra az eredményre jutott, mivel a korszak nemesi életideálja megkövetelte a gazdagság nyilvános — mai értékrend szerint túlzott — mutogatását, minden társadalmi réteg arra törekedett, hogy a valóságos helyénél magasabban mutassa magát. 48 Ez a jelenség a tárgyi kultúrában úgy jelenik meg, hogy pl. a köznemesség tárgyi kultúrája alig különbözik az arisztokráciáétól. Különösen jól látszik ez a női 42 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY i. m. 192. 45 A postillával kapcsolatos adatokai MADAS EDITNEK (Országos Széchényi Könyvtár) köszönöm. 44 HOLL, IMRE: Funde ans dem Zislerzienserkloster von Pilis. Die Ausgrabungen in Pilisszentkereszt 1. Biicher — Buchbeschláge. Bp., 2000. 68-75. 45 KUZSINSZKY BÁLINT: A Balaton környékének archeológiája. Bp., 1929. 99. 139. ábra 4 '' Az ásató VÁNDOR LÁSZLÓ szíves közlése alapján. 47 VÁNDOR LÁSZLÓ: Botszentgyörgy vára (Az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből.) Nagykanizsai Honismereti Füzetek, 9. (1995) 20. 4!i MAK.SAY FERENC: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Bp., 1990. I. 42. 19