Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - HÍREK - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 81–85. o.

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPOK 2001. október 9-12. között a Csongrád Megyei Levéltár immáron huszonnegyedik alkalommal rendezte meg a Megyei Levéltári Napokat. Az eseménysorozat ez évben négy helyszínen is betekintést engedett az érdeklődőknek múltjukba, történelmükbe. Az első napon Makón a Polgármesteri Hivatal dísztermében Az ország és Makó a Monarchia korában c. konferencia előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Búzás Péter polgármester köszöntőjében, valamint Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitó beszédében kiemelte a levéltár és a város már hosszú múltra visszatekintő példaértékű együttműködését. Elsőként Pölöskei Ferenc akadémikus Makó város országgyűlési képviselői 18961918 címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy a korszak szekunder/másodlagos irodalma igen hiányos, így a témával kapcsolatban legfőképpen a parlamenti naplókat és a statisztikai évkönyvek adatait használta fel. A városban 1867 után az országgyűlési választásokat szinte kivétel nélkül ellenzéki (a kiegyezést ellenző) képviselő nyerte meg. Közülük kiemelkedik Justh Gyula személye, aki 1884-1917 között — négy év kivételével — a Függetlenségi Párt képviselőjeként vett részt a Tisztelt Ház munkájában. Az 1850. január 13-án a Turóc vármegyei Necpálon született Justh politikai gondolkodását a liberális szellemiséget magának való családja, valamint angliai, németföldi és franciaországi tanulmányai határozták meg. Pályájának az országos politikában is lényeges két periódusát, az 1890-es, de legfőképpen az 1910-es éveket emelte ki az előadó. Az 1906. évi választások megnyerésével Justh a képviselőház elnöke lett. és ez kivonta őt négy évre a napi politika világából. A kormány azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, és maga Justh is 1909-ben szembekerült gróf Apponyi Alberttel és Kossuth Ferenccel, ami még az év novemberében a párt kettészakadásához vezetett. Marjamicz László tanszékvezető egyetemi docens Küzdelem a rendezett tanácsú státus ellen c. előadásában Makó 19. századi történetének egyik legérdekesebb motívumát mutatta be a megjelent érdeklődőknek. A város már 1848-ban folyamodott a rendezett tanácsú város titulusért, amely biztosította volna számára az önkormányzatiságot. A szabadságharc kirobbanása miatt azonban Zoltán János belügyi kormánybiztos csak 1849. március 20-án tájékoztatta a város vezetőit a kormány pozitív válaszáról. A kiegyezés után napirendre került Makón az önkormányzat felállításának ügye. és a városi választmány 1867-ben és 1870-ben is kérvényt nyújtott be ennek megszerzéséért. Az 1871. évi első községi törvény e település számára is megadta a rendezett tanácsú város státust, de alig két évvel később (1873) tiltakoztak a belügyminisztériumnál ezen önkormányzati forma ellen. A protestálás legfontosabb okaként megemlítették, hogy a rendezett tanács eltartásához szükséges helyi adó végínségbe juttatta a lakosokat, és javasolták a nagyközségi rendszer felállítását, amely apparátusának eltartása lényegesen olcsóbb lett volna. 1886-ban újra fellángoltak a viták, ekkor a városi képviselők egy csoportja kezdeményezte a státus megváltoztatását. Kötelezték a polgármestert arra. hogy a kérelmet továbbítsa, de mind a 81