Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Tyurina, Jelena Alekszandrovna–Seres Attila: A KGST iratanyagának összetétele és tartalma / 44–51. o.

JELENA ALEKSZANDROVNA TYURINA A KGST IRATANYAGÁNAK ÖSSZETÉTELE ÉS TARTALMA A KGST és a működése során keletkezett iratok rövid története A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mint nemzetközi szervezet, a hidegháború kibontakozásának idején jött létre a szocialista országok politikai konszolidációja, és gazdasági rendszerének megerősítése érdekében. A KGST alapító tagjai Bulgária, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia voltak. Annak szükségességét hangoztatták, hogy a népi demokratikus országok és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének fejlesztésére egy különleges szervezetet kell létrehozni. 1949 februárjában Albánia belépett a KGST-be (1961-ig volt tagja). 1950-ben pedig a Német Demokratikus Köztársaságot vették fel a tagok sorába. 1962 júniusában a Mongol Népköztársaság, 1972 júniusában a Kubai Köztársaság, 1978 júniusában pedig a Vietnámi Szocialista Köztársaság lett tagja a szervezetnek. A KGST tevékenysége a tagállamok egyenjogú képviseletére, és minden olyan ország felé való nyitottságra épült, amely osztotta a szervezet alapelveit és részt kívánt venni az alapítók gazdasági együttműködésében. 1959 decemberében a 12. ülésszakon jóváhagyták a szervezet tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentumokat, a KGST Alapokmányát és a 'Tanács jogképességéről, privilégiumairól és immunitásáról szóló konvenciót". A Tanács tevékenységének fő feladata volt a tagországok törekvéseinek koordinálása a szocialista gazdasági integráció, a gazdasági és technikai haladás gyorsítása, valamint a tagállamok gazdasági fejlettségi szintjének közelítése terén. A tagállamok közti együttműködés legelterjedtebb formája volt komplex célprogramok elkészítése a különböző gazdasági ágazatokban. Az alapító okirat 4. cikkelye a Tanács által tett ajánlások elfogadásának önkéntes jellegéről szól, és megnevezi olyan alapvető szervek, mint az Ülésszak, a Végrehajtó Bizottság, az ágazati osztályok, a funkcionális és állandó bizottságok, a Titkárság összetételét. A Tanács legfelső szerve az Ülésszak volt, amely legalább egy alkalommal ült össze egy évben. A Végrehajtó Bizottság a legfőbb végrehajtó szerv szerepét töltötte be és negyedévente ülésezett. A Titkárság, élén a titkárral és apparátusával, az összes fő szerv üléseit szervezte. Előkészítette a javaslatokat a KGST munkájának irányultsága szerint a megfelelő szerveknél történő megvitatásra. Kidolgozta, vagy közreműködött a sokoldalú megállapodások kidolgozásában: gazdasági elemzéseket állított össze, és a tagállamok információs anyagai alapján gazdasági kutatásokat végzett: valamint nyilvántartást készített a Tanács szervei által meghozott döntések végrehajtásáról. Ebben a szervezeti struktúrában éppen a Titkárság széles hatáskörének köszönhetően a Tanácsot felépítő szervek iratainak egyedülálló gyűjteménye maradt fenn a KGST működésének egész korszakából, 1949-től 1991-ig. 1949-től 1991-ig a KGST Ülésszaka 46 ülést tartott; az elsőt 1949 áprilisában, a 46., záróülést pedig 1991 júniusában. Fennállásának ideje alatt, okiratai és tagállamainak egyezményei alapján 890 többoldalú megállapodást kötöttek: 119 kormányközit. 175 szervezetközit, és 596 polgári-jogi jellegűt. A dokumentumok 44