Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Majtényi György–Seres Attila: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései / 34–43. o.
az egyes iparágak nyersanyag- és energiaszükségletét. 27 Magyarországon a különböző érdekcsoportok számára a KGST-érdekekre való hivatkozás lehetőséget teremtett arra, hogy kiemelt támogatást szerezzenek saját részterületük fejlesztésére. Magyarországon a gazdasági reform következő szakasza a beruházások arányszámainak vizsgálata alapján az 1966 és 1972 közötti időszakra tehető. A gazdasági egyensúly hiánya — a gazdaságtörténeti elemzések szerint — egyre erőteljesebben sürgette a gazdasági intézmény-rendszer megreformálását. 1962-től az SZKP XXII. kongresszusától ugyanakkor érzékelhető volt a "hidegháborús viszonyok enyhülése" is. A mechanizmus-reform későbbi lefékeződésének okai szintén több tényezőben keresendőek. A külgazdasági okok között megemlíthető, hogy az 1970-es évek elejétől Magyarországon is érvényesült — az 1971-ben jóváhagyott — Komplex Program 2 * hatása, ami elsősorban a Tanács-országok gazdasági integrációját célozta. A KGST-országok már az 1960-as évektől, majd a Komplex Program elfogadásától kezdve növekvő számban nemzetközi szervezeteket alakítottak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Ezek között voltak olyanok, melyek KGST-ajánlás alapján alakultak, s tevékenységükben gyakorlatilag valamennyi tagállam részt vett, valamint olyanok is, amiket egyes KGST-országok hoztak létre. (Ágazati koordinációs feladatokat látott el pl. az Agromas, a Csapágyipari Együttműködési Szervezet, az Egyesitett Energiarendszerek Központi Ten^e (osztója, az Interchim Nemzetközi Vegyipari Együttműködési, vagy az Intermetall Nemzetközi Vaskohászati Együttműködési Szer\>ezet.) Jogilag államközi szervezetként vagy kétoldalú kormányközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottságként alakították meg ezeket. Az egyes országok közös gazdasági egyesüléseket, vállalatokat (nemzetközi gazdasági együttműködési szervezeteket) is alapítottak. Létrejöttek a közlekedési, az információs, a tudományos-műszaki együttműködést koordináló szervezetek. Magyarország a nemzetközi szervezetek többségében képviseltette magát így ezek működésével kapcsolatban is találhatók dokumentumok az Országos Levéltár őrizetében. (Többnyire az egyes gazdasági minisztériumok iratanyagában valamint az Országos Tervhivatal, a Minisztertanács vagy az MSZMP vonatkozó iratanyagában. 29 ) E szervek iratai alapján vizsgálható, hogy Magyarország az együttműködés számára kötelező keretein belül milyen mértékben törekedett gazdasági érdekeinek érvényesítésére, a nemzetközi együttműködés hatékony formáinak a kialakítására. A magyar gazdaságtörténeti szakirodalom a KGST-orientáció erősödését a Komplex Program elfogadását követő években az 1973-74. évi világpiaci árrobbanással is magyarázza. A beruházások ekkor tovább növelték az elsődlegesen "KGSTnyersanyagra" és piacokra alapozott termelésnek a nemzetgazdaságon belüli arányát. A 27 PETŐ I.-SZAKÁCS S.: i.m. 379-381. 28 A KGST XXV. ülésszaka (1971. július, Bukarest) fogadta el a Komplex programot, amely elsősorban a közös KGST-tervek elfogadását célozta. Hosszú távú tervek kidolgozásának gondolata, egy másik centralizációs időszakban 1959-ben (XIII. ülésszakán) is felmerült. 29 Nehézipari Minisztérium. KGST Bányászati Állandó Kormánybizottság (1957-79) MOL XIX-F-17-ac; KGST Kőolajipari Állandó Kormánybizottság (1962-1979) MOL XIX-F-17-ad; KGST Színesfém Állandó Kormánybizottság (1958-1979) MOL XTX-F-17-ae; KGST Vegyipari Állandó Kormánybizottság (19571978) MOL XIX-F-17-af; KGST Villamos Energia Állandó Kormánybizottság (1957-1978) MOL XIX-F-17ab. az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezet iratai külön fondban találhatóak: MOL XIX-F-34. 42
