Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján / 10–22. o.
kriptaleletekből ismertek. 1 '' Ezenkívül alig ismerünk fa használati tárgyakat, ráadásul ezeket viszonylag alacsony értékük miatt az írásos források is nagyon ritkán tüntetik fel. Mint arra már Kubinyi András is rámutatott, 14 terminológiai problémák is nehezítik a tárgykultúra kérdéskörét, sok esetben egyszerűen nem tudjuk, hogy az adott latin szó milyen tárgynak felel meg. A jelen dolgozat forrásanyagául szolgáló oklevelek kivétel nélkül latin nyelvűek, 13 de a tárgyak megjelölése sokszor magyar, néha a wulgo vagy wulgariter szóval bevezetve, vagy magyarázatképpen, vagy pedig azért, mert a kérdéses darabnak nem volt latin neve. 16 Nem tartozik a dolgozat tárgykörébe az elrabolt élelmiszerek, állatok, gabona stb. vizsgálata, forrásértéke miatt ez külön elemzést kíván. Több oklevél általánosságban említ ingóságokat: universas res et clenodia domus, hona mobilia et utensilia domus, res clenodiales, res domesticae. 1. Lakásfelszerelés Kevés bútordarabot említenek, inkább csak azokról a tárolóbútorokról van adat, amelyeket feltörtek, hogy hozzájussanak az értékesebb tárgyakhoz, (confractis ladulis et scriniis) A ladula és a cista ládaszerű, a scrinia szekrény jellegű tárolóbútor volt. 17 A lakástextil a nőkkel kapcsolatos oklevelekben fordul elő. Térjék Márta 1529. évi végrendeletében lepedőket (linleamina), derékaljat (pulvinar derekai vocatwn), párnákat (cervigalia wulgo fejjjalth, cussina) hagyományoz a lányaira és szolgálóira. Ákosházi Sárkány Margit hozományához 1552-ben 20 asztalterítő, 20 lepedő és törülköző (mamitergia) is tartozott. 1543-ban Gyertyánág birtokon Csébi Pogány Gáspár jobbágyaitól vittek el lepedőket és törülközőket. Tehát ezek a paraszti háztartásban is használatos holmik voltak. Egy 1539-ben ismeretlen céllal készült ingóságjegyzékben pedig négy szőnyeg 1 fi (tapéta) és két jó minőségű paplan (papion) szerepel. 2. Ruházat A korabeli ruházkodási szokásokhoz, és a ruhanemüknek az ingóvagyonban betöltött szerepéhez nyújtják okleveleink a legtöbb adatot. A ruházat minden korban a társadalmi hierarchia jelzője volt, ennek mentalitásbeli következménye az lett, hogy az emberek legalább öltözködésükben szerettek volna hasonlítani a náluk feljebb levő társadalmi osztályokhoz, ami többnyire felesleges 11 V. EMBER MÁRIA: XVI-XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból. Fólia Archaeologica, 19. 1968. 151-181. — koporsókból rekonstruálható állapotú férfi viseleti darabok (dolmány, mente, nadrág, süveg, öv), valamint kislányruhák (atlaszselyem és párta) kerültek elő. 14 KUBINYI A.: A középkori anyagi, i. m. 1990. 55-56. 15 A felhasznált latin szótárak: FINÁLY GÁBOR: A latin nyelv szótára. Kolozsvár, 1884.; ANTONIUS BARTAL: Glossarium mecliae et infimae la tini tat is Regni Hungáriáé. Budapestini, 1901.; A magyarországi középkori latinság szótára. Szerk.: HARMATTÁ JÁNOS. I-V. Bp., 1987-1999. "' SZAMOTA ISTVÁN-ZOLNAl GYULA: Magyar oklevélszótár. Bp., 1902-1906. 17 K. CsiLLÉRY KLÁRA: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Bp., 182. 263.; VADÁSZI ERZSÉBET:/! bútor története. Bp., 1983. 105-113. IS BlLKEI \:.A zalavári és kapornaki, i. m. nr. 178. 13