Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla: A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái / 27–33. o.

hanem minden hagyatéki ügyet is. A rendelet szövegének logikája ugyanis azt feltételezné, hogy ha csak a neves "személyiségek stb."-re vonatkozó hagyatéki ügyeket akarták volna megőrizni, akkor azt elkülönítve, külön sorba vették volna fel, mint ahogy azt a büntetőperek és a polgári perek hasonló eseteiben meg is tették. Ráadásul a zárójeles megjegyzés semmilyen érdemi útmutatót nem ad a selejtezésre, ugyanakkor a hagyatéki iratok mind a történeti érték, mind a hosszú távú jogbiztosítás területén kiemelkedő jelentőségűek. A hagyatéki ügyek esetében az is nehezíti a helyzetet, hogy az államigazgatás három különféle szervénél is jelentős irattükröződés áll elő. A közjegyzői iratok részei, az adózási és ingatlan nyilvántartási kötelezettségek miatt az illetékhivataloknál, a földhivataloknál, illetve a tanácsoknál (hagyatéki leltárak) is előfordulnak. (Hogy a bírósági irattükröződést ne is soroljuk e három főbb szerv közé.) Az illetékhivatalnál azok a közjegyzői hagyatéki iratok tükröződnek, amelyek illetékkiszabási tekintetben eljárás alá tartoznak. Nem lelhetők fel azok a hagyatéki leltárak, amelyek kapcsán az illetékhivatalnak nincs teendője, amennyiben eljárás folyik ezekben az ügyekben, akkor a közjegyző egy örökösödési bizonyítványt állít ki, de már nem küldi el illetékkiszabásra az iratokat. (Az illetékkiszabás, illetve az esetleges fellebbezés során keletkezett iratokat viszont a hivatal nem küldi vissza a közjegyzőkhöz.) A BFL-ben kialakított álláspontunk szerint az Illetékhivatal működésére, szervezeti felépítésére vonatkozó iratok megőrzése a fontos. Ezek az irattári terv értelmében nem selejtezhető tételek. A tanácsi irattári tervek eltérő őrzési időt állapítanak meg a hagyatéki ügyek kapcsán. 1984-ig nem selejtezhetőek, ezt követően két év után selejtezhetőek (36 H 1). A közjegyzői iratanyagban, őrzött hagyatéki iratok teljesebbek, mint a tanácsi iratanyag. Az önkormányzatoknál 1999-től engedtük kiselejtezni az 1980 előtt keletkezett iratokat, és tekintettel az 1984. évi irattári tervre, az 1985 után keletkezetteket is. Az 1981-1984. évi hagyatéki ügyeket az Illetékhivatal gyakorlata szerint rendszeresen, saját irattári tervüknek megfelelően selejtezték, ezek az Illetékhivatal irattárában már nem fellelhetők.

7 A hagyatéki iratok kapcsán felmerül az átadó végzések földhivatali tükröződése is. amelyek azonban csak azoknak a hagyatéki anyagoknak a tükröződését jelentik, amelyekben ingatlan vagyon van. Iratértékelési vizsgálódásaink alapján a hagyatéki ügyek a közjegyzői iratokban a legteljesebbek, sem tanácsi, sem illetékhivatali szinten nem indokolt a levéltári átvételük. A más hivataloknál csak korlátozott tematikában előforduló hagyatéki irattükröződések miatt a BFL a teljes hagyatéki iratsorozat begyűjtése mellett döntött, ennek következtében 1950-1980-ig kb. 700 ifm hagyatéki ügyet őrzünk. A még át nem vett, a Fővárosi Bíróság közjegyzői irattárában 1981-1991 végéig terjedő hagyatéki iratok terjedelme kb. 660.7 ifm (= 60 ifin/év), amelyhez 66,6 ifm lajstromkönyv tartozik. Az 1992-1994 között keletkezett iratok terjedelme: 394.2 ifm (= 131 ifm/év). (Meghökkentő, hogy a magánközjegyzői intézmény felállítása után az évi A BFL tanácsi iratanyagának a hagyatéki iratanyagokra vonatkozó jellemzéséért Póth Piroskának tartozunk köszönettel. 32