Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - D. Tóth Béla: Adalékok Eger város 1848–49. évi eseményeihez / 8–17. o.

végén, március elején Egerbe bevonuló császári csapatokat "a Makiári Hóstyán megtámadták. " A nyomozók arra voltak kíváncsiak, hogy mit tett ekkor Dusárdi? Igazéi hogy még herceg Lichtenstein tábornokra is puskát fogott? Lackermayer István, — akinek a keresztnevét először csak JV-nel jelölték a kihallgatok — ugyancsak részt vett a városházánál a pálinka elvitelét megakadályozó és ezért elfogott gerillák kiszabadításában. Ifj. Losonczi is részese volt a pálinkát eltulajdonító oroszok megtámadásának. A tanúk feladata volt. hogy részletesen elmondják, mit tudnak az ő részvételéről. Zsolnai György bűnéül azt rótták fel. hogy néhány ferences szerzetest, akik a "lázadó Kormány ellen kikeltek, bevádolt. " Végül Kömlei Antal ellen többrendbeli vádat fogalmaztak meg. Azzal vádolták, hogy "... mint kém, a lázadó Kormány fizetéses szolgálatába állott, Madarász László honvédelmi bizotmányi taggal hivatalos viszonyban volt és az egri postán jött s ment levelek felbontogatása iránt is rendelkezett. " Mindegyikük ellen felhozott vád volt a király becsmérlése, ill. a szolgálatban lévő, vagy nyugalmazott katonatisztek becstelenítése. Ezeket a vádpontokat lényegében csaknem mindenki ellen felhozhatták volna, aki részt vett a szabadságharc eseményeiben. A háborúval a csatákkal, az ellenséggel vívott küzdelmek természetes velejárója volt, hogy szemtől szembe álltak egymással a katonák, s magától értetődött, hogy — pl. esetünkben — a város pálinkakészletét hadisarcként elhurcolni akaró ellenséget meg kellett akadályozni ebben a szándékában. Nyilvánvaló, hogy a másik fél is hasonlóképen járt volna el. Mindezzel csak azt akartuk érzékeltetni, hogy Haynau bosszúja az ilyen — lényegét tekintve — jelentéktelen ügyekre is kiterjedt, és néhány hónapos elzárás is járt ezen "bűnökért". A tanúk hasonlóképpen nyilatkoztak, mint Schaffnerrel kapcsolatban. Ribossy Gábor ügyvéd, akinek a szomszédságában történt a sokat emlegetett pálinka kocsira rakása, a jegyzőkönyv leírása szerint azt vallotta, hogy ''a kérdéses alkalommal a pálinkának kocsira felrakásánál két muszka tisztek és több muszka katonák két szekérrel a tanúnak tőszomszédságában voltak, az alatt- míg a pálinkát a kocsira rakni készültek, a két muszka tiszt a tanúval Ribár József háza előtt beszélt. Azután Ribár házához bemenvén, ott fröstökölvén, az alatt kint nagy lárma történt. Mire a muszka tisztek is kimentek; de a mint a tanú Ribárnál a háza elébe ment, látta, hogy a tisztek és többi muszkák a Sátorok felé szaladtak. A pálinká\>al foglalatoskodó muszkákra egy guerilla re áj ok tört, és eképen a pálinkás kocsikat a muszkák oda hagyták; és ezen alkalommal a kocsitól megszaladott egy lovat [...] az egri Betlehem utzában lakos Szan'as József fogta el. Ezen lovat a tanú a Város gazdasági udvarába vitette. [...] A szaladásból azután visszatérő muszkáknak minden fegyvereik, - poggyászaik, mellyeket szaladásukban elhagytak megkerültek, azokat a tanú kocsira rakatta, és őrizet alatt a Város ud\>arába vitette. A pálinkáért adott Két arany előpénzt a muszka tiszteknek utánnok vitték. A pálinkás kocsira reá rontó guerilla tiszt befogatott. " Ellentétben a nyomozók kérdéseivel, vallomásában azt fogalmazta meg Ribossy Gábor, hogy több oroszt egy gerilla támadott meg, és szalajtott szét a négy égtáj felé. Kiderült, hogy az egyik ló is elvágtatott, hogy a fegyvereket fejvesztetten szétszórták az orosz katonák, s hogy "mikor térhettek vissza", arra abból következtethetünk, hogy a 13