Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - D. Tóth Béla: Adalékok Eger város 1848–49. évi eseményeihez / 8–17. o.
mellyeket Schafner János a népfelkelésre nézve tett? — mind ezt beszélje elő körülményesen, 2. Tudja-e azt a tanú, ha valljon Schafner János volt e egyetértésben, összeköttetésben a guerilla csapatokkal? — igaz e, hogy azoknak élelmet és fegwert szolgáltatott? 3. Tudja e a tanú, midőn Schafner János azon okból, hogy a nép a Császári Kir. Ausztriai sereg ellen fegyvert fogjon, éjjel a harangokat félre verette, és mozsarakkal lövöldöztetett? 4. Kit tudna ezekre néz\>e még alkalmatos tanúknak? " A tanúvallomások egy része arra utalt, hogy a kérdések súlyával tisztában lévő tanúk inkább azt vallották, hogy nem tudnak semmit, nem emlékeznek semmire: remélve, hogy enyhíthetik a büntetést. Mások azonban, ha nem is szándékoltan, de meggondolatlanul inkább Schaffner ellen, mint az érdekében tanúskodtak. Volt olyan tanú is, aki egyértelműen a gyanúsítottak ellen vallott. Ribóssz (máshol: Ribossy) Gábor 52 éves ügyvéd, városi tanácsnok, úgy vallott, hogy semmiről nem tud, sehol nem voltjelen, amikor a kérdéses dologról tárgyaltak. Hasonlóképpen foglaltak állást többen is. Angyalosy Antal Maklár előváros első negyedének mestere például így mentette a volt polgármestert: "... tudja, hogy azon okból, hogy a nép a Cs. Kir. Austriai sereg ellen fegyvert fogjon, és hogy e végre a harangok félre veressenek s a mozsár ágyú kisüttessen a parancsolat neki is, mint fertálymesternek ki volt adva írásban; de a rendelet alá senki alá ír\>a nem volt. " Ugyanezt erősítette meg tanúvallomásában Nagy Márton, Maklár előváros második negyedének mestere is. De ő többet is mondott: "Azt tudja, hogy a nép felkelései ásott Bakta helység körüli Sánc ásásnál Schafner darab ideig jelen volt. " A negyedik tanú már olyasmit is említett, amit senki nem kérdezett tőle, s vallomásával egy újabb személyre is ráirányította figyelmet. Schmid Lajos, volt egri érseki tömlöctartó (45 éves) azt ugyan nem tudta, hogy Schaffner kapcsolatban lett volna a gerillákkal, de "Gáhz [Gáhy] Jósef városi volt kapitányról valhatja: hogv ő előtte guerilla Kapitánynak válván magát, a tanút felszólította, hogy a guerillákhoz hadnagynak álljon be, de ő azt el nem vála/ta. " A tömlöctartó tovább is vádolt: "Halasi Gáspár vice ispán szájából halottá, hogy Gáhz Ferenc ügyvéd hozott neki 300ftot a guerillák ellátására. " Vajon milyen elismerésre, jutalomra számított a tömlöctartó, hogy egyszerre három embert is belekevert az ügybe? Nem tudjuk! De Schmid Lajos vallomása, mintha elindította volna a lavinát. Bóta Ignác egri, Sánc negyedbeli lakos megerősítette, hogy "Schafner arra szólította fel egykor a népet, hogy a harang félreverésre, és ágyú szóra talpon legyenek, és ki minő fegyvert kaphat, azzal aljon elő, fény ege tődzött, hogv a ki elő nem áll, azt szabad legyen bár kinek is agyon szúrni — agyon verni." íme, a feltett kérdést megerősítő első vallomás! A következő tanú, Pittoki János, a város tömlöctartója ugyan semmiről sem tudott, de a hetediknek tanúskodó Pók István, városi tanácsnok, árnyaltabban fogalmazva A nevek írása nemcsak következetlen, de pontatlan is az egész jegyzőkönyvben. Valószínű, hogy Gáhy József és Gáhz József azonos személyek. 10
