Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján / 10–22. o.

BILKEI IRÉN A ZALAI KÖZNEMESSÉG TÁRGYI KULTÚRÁJA, ÉLETMÓDJA A 16. SZÁZADI HITELESHELYI OKLEVELEK ALAPJÁN F. Braudel rövid idő alatt klasszikussá vált müvében az anyagi létet mint az emberek és dolgok összességét definiálja, amely a történelem felszín alatti rétegeként sokáig elkerülte a túlnyomórészt politikatörténettel foglalkozó kutatók figyelmét.

1 Az anyagi kultúra fogalmát előtte is, utána is sokan sokféleképpen értelmezték, vele kapcsolatban többnyire az életmódot és a tárgyi kultúrát vizsgálták. Az ausztriai Kremsben az anyagi kultúra kutatására létrejött intézet közleményeinek sorozata" a fenti értelmezések mindegyikéhez bőséges anyagot szolgáltat. A magyarországi középkori anyagi kultúra kutatásához az utóbbi másfél évtizedben Kubinyi András tanulmányai adták meg a módszertani útmutatót. A kremsi intézet mellett alakult Médium Aevum Quotidianum Egyesület kiadványaként jelent meg a magyar középkor anyagi kultúrájáról és hétköznapi életének kutatásáról szóló nagy összefoglaló munkája/ amelyben áttekinti a téma itthoni kutatástörténetét és szakirodalmát. A kutatás egyetért abban, hogy az anyagi kultúra feldolgozása interdisciplináris együttműködést igényel a történész, régész, levéltáros, nyelvész, művészettörténész stb. képzettségű kutatók között. Ez az együttműködés leginkább a levéltári és a régészeti források párhuzamos értékelésében valósult meg eddig.

4 Jelen dolgozat is ezekhez kíván csatlakozni. Célom a zalai hiteleshelyek okleveleiből nyert adatokat összevetve a párhuzamos régészeti leletekkel, a nyugat-dunántúli 16. századi köznemesség tárgyi kultúrájához, ingóvagyonához, életmódjához új adatokkal hozzájárulni. A középkori anyagi kultúra kutatása három forráscsoport alapján történhet: ábrázolások, írott források és a tárgyi emlékek. Jelen dolgozat az elsővel nem kíván foglalkozni. A különböző levéltári források különböző mértékben tartalmaznak az anyagi kultúrára vonatkozó adatokat: végrendeletek, leltárak, számadások, bármilyen egyéb célból készült ingóságjegyzékek. A vizsgált okleveles anyagban a legfontosabbak a zálogügyletekkel, hitbérrel és jegyajándékkal, osztállyal és hatalmaskodásokkal kapcsolatos oklevelek, valamint az utóbbi ügyekben folytatott vizsgálatok, amelyek, mint a továbbiakban látni fogjuk, bőséges információkat nyújtanak a korszak tárgyi kultúrájához. Az utóbbi években különböző társadalmi rétegek anyagi kultúráját és életmódját különböző levéltári forrástípusok alapján vizsgálták. A soproni polgárságét a BRAUDEL, FERNAND: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus. XV XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp., 1985. 13-23. 2 Verőffentlichungen des Instituts fiir mittelalterliche Realienkunde Österreichs 1976-tól. KUBINYI. ANDRÁS: Über das Alliagsleben im spátmittelalterlichen Ungarn. Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn. Krems, 1991. 9-31.; valamint KUBINYI ANDRÁS: A középkori anyagi kultúra kutatása és néhány módszertani problémája. Aetas, (1990) 3. sz. 51-67. 4 KUBINYI, ANDRÁS: Die Rolle der Archáologie und der Urkunden den bei der Erforsclumg des Alltagslcbens im spatmittelalter. Etudes Historiques Hongroises I. Bp., 1985. 615-643. — JANK.OV1CH B. DÉNES: Középkori okleveleink régészeti hasznosításának kérdései. Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Bp., 1985. 443^t53.