Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla: A közjegyzőknél keletkezett iratok jogi helyzete, levéltári átvételük problémái / 27–33. o.

KENYERES ISTVAN-SARUSI KISS BÉLA A KÖZJEGYZŐKNÉL KELETKEZETT IRATOK JOGI HELYZETE, LEVÉLTÁRI ÁTVÉTELÜK PROBLÉMÁI Az 1875-től fennálló közjegyzői rendszerben keletkezett iratok levéltári kezelésével kapcsolatban — különösen az állami közjegyzői iratanyag (1949-1991) esetében — a gyűjtőterületi munkánk során sok félreértést tapasztaltunk.

1 Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a közjegyzői intézményben keletkezett iratok levéltárba adásának jogi hátterét áttekintsük. Mivel úgy gondoltuk, hogy a vizsgálatunk során szerzett tapasztalatokat mások is használhatják, ezek közlése mellett döntöttünk. A közjegyzői fondok esetében alapvetően két irattípust lehet megkülönböztetni az okiratokat (végrendeletek, szerződések, jegyzőkönyvek stb.), illetve a hagyatéki tárgyalások során keletkezett iratokat (hagyatéki ügyek). Meg kell azonban jegyezni, hogy a közjegyzők működésével kapcsolatban, illetve bizonyos okiratok kiállításával kapcsolatban is keletkeztek iratok, amelyeket gyakran nem iktattak. Ezek vagy a területileg illetékes Közjegyzői Kamarák (később a felügyeletet ellátó bíróságok), vagy — szórványosan — a közjegyzők iratai között találhatók meg, amelyeket az okiratok tárolására használt okirattárral szemben, a közjegyző irattárában őriztek. Az okiratok Az állami közjegyzői intézmény a 4090/1949. sz. I. M. rendelet értelmében került felállításra. Az állami közjegyzői intézmény létrehozásakor a közjegyzői iratok selejtezésére vonatkozó korábbi rendelkezések érintetlenül maradtak: Az 1925. évi VIII. te. 42. §-a alapján kiadott 31.850/1925. ÍM. rendelet 1 §-a szerint továbbra sem voltak selejtezhetőek a visszterhes és visszteher nélküli szerződések (adásvételi, bérleti, haszonbérleti, ajándékozási, házassági, örökbefogadási stb. szerződések), adóslevelek, engedmények, kezességvállalások, meghatalmazások, atyai elismerő nyilatkozatok és más egyoldalú családjogi nyilatkozatok, a végrendeletek és halálestre vonatkozó intézkedések, a közjegyzői letétben lévő iratok és az azokról készült jegyzőkönyvek. Ezt követően először a 9500/51. (IK. 7.) IM rendelet intézkedett a közjegyzői okiratokról, és ennek 4.§-a (1) bekezdésének f) pontja, ellentétben az 1925. évi rendelettel előírta. hogy húsz évi őrzési idő után selejtezni kell az eredeti közjegyzői okiratokat. A rendelet 1951. augusztus 1-én lépett hatályba, ugyanakkor rendelkezett arról, hogy a Levéltárak Országos Központjának selejtezési útmutatót kellett összeállítania a jogszolgáltatási A budapesti közjegyzői intézményre és iratanyagára összefoglalóan 1.: Budapest Főváros Levéltára. Szerk.: KENYERES ISTVÁN-SÍPOS ANDRÁS. Bp., 1997. 215-222.; BÓNIS GYÖRGY: A jogszolgáltatás budapesti területi szervei. (Kapitalista és szocialista korszak). Bp., 1966. (Levéltári alapleltárak. II.) 140-194.; KORUHELY PÉTER: A budapesti közjegyzők története 1944-1956. Közjegyzők Közlönye, Új foly. 1. (1997). 12. sz. 2-14. és 2. (1998) 12. sz. 2-12. A közjegyzői iratanyag forrásértékére 1. BENDA GYULA: A közjegyzői iratanyag a történész szemszögéből. Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulója. 1873-1998. Bp., 1998. 5759.; SARUSI KISS BÉLA: A közjegyzői iratanyag a levéltáros szemszögéből. Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulója. 1873-1998. Bp., 1998. 51-56. 27