Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2000. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 75–87. o.

alultervezés, az évközi elvonás, a pótelőirányzatokkal való operálás komoly mértékben nehezítette/nehezíti a levéltárak gazdálkodását. Az egyes intézmények költségvetési, pénzügyi helyzete természetesen kisebb-nagyobb mértékben különböző. A szakfelügyelök értékelése szerint Budapest Főváros Levéltára, a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Vas Megyei Levéltár tartozik a viszonylag jó költségvetési kondícióban lévő, bár korántsem problémák nélkül működő intézmények sorába. Sajátos helyzetük miatt említek meg külön két intézményt, a Baranya és a Nógrád Megyei Levéltárat. A '90-es években mindkettő esetében igen nagyarányúvá vált a saját bevétel súlya az összbevételben. Komoly felelősség hárul a fenntartóikra: a már kiesett és az esetleg kieső saját bevétel pótlása nélkül csődhelyzet következne be! b) Városi levéltárak Ennél az intézménytípusnál valamivel jobb, kiegyensúlyozottabb pénzügyi viszonyok tapasztalhatóak. A három levéltár működése hazai viszonylatban jó színvonalon biztosított volt a vizsgált időszakban. Összkiadásaik 26-ról 58 millió Ft-ra növekedtek. Bevételeik megoszlása jóval egészségesebb: a fenntartói támogatás aránya 1995 és 1999 között csak minimális mértékben, 97-ről 95%-ra csökkent, a saját bevétel aránya továbbra sem éri el a fél százalékot. A városi levéltáraknál is egyre komolyabb szerepet játszanak az átvett pénzeszközök. A személyi juttatások + járulékaik és a dologi működési kiadások aránya (1995-ben 54:46, 1999-ben 55:45) messze nem torzult el úgy, mint az a megyei levéltáraknál tapasztalható. A vizsgált időszakban fenntartói forrásból jelentős épület-felújítás valósulhatott meg a győri és a tatabányai levéltárban. c) Szaklevéltárak, MTA Levéltára Ebben a körben a költségvetési ellátottság vizsgálata nem lehetett teljes, mivel az intézmények egyetlen kivétellel nem rendelkeznek elkülönített költségvetéssel. Valamennyi szaklevéltár igyekszik részesedni a pályázati úton megszerezhető pénzforrásokból. A KSH Levéltára korábban a szakmai működést nem biztosító költségvetési körülmények között tevékenykedett. 1998-tól az elkülönített költségvetés alapvetően megváltoztatta a helyzetet; azóta a levéltár működőképes, bár a területi szervek iratkezelésének ellenőrzésére pénzügyi fedezet hiányában továbbra sincs lehetősége. A Hadtörténelmi Levéltár költségvetési ellátottsági szintje általában jó, azonban iratrestaurálásra és segédletek kiadására a fenntartói támogatás nem nyújt lehetőséget. A Vízügyi Levéltár fenntartási-üzemeltetési, ül. eseti beruházási költségei a vizsgált időszakban biztosítottak voltak, és a szakmai tevékenységet sem hátráltatták pénzügyi nehézségek. (Meg kell jegyezni hogy utóbbi intézmény működését jelentős mértékben a saját bevétel határozza meg.) Az MTA Levéltára és az egyetemi levéltárak pénzügyi helyzetét alapvetően megszabja azoknak az intézményeknek a feltételrendszere, amelynek keretébe tartoznak (ezek többségükben könyvtárak). Általában csak a működés legalapvetőbb pénzügyi feltételei biztosítottak. 77