Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - DOKUMENTUM - D. Tóth Béla: Gróf Klebelsberg Kunó két levele 1924-ben báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterhez az állami színházak támogatásáról / 41–52. o.

lek, méltóztassál lehetőleg a következő hó 9-15 között terminust kitűzni, hogy ezt az ügyet szakreferenseim bevonásával mielőbb letárgyalhassuk. Fogadd stb. Budapest, 1924..évi augusztus hó" A pénzügyminisztérium levele lényegében körvonalazta a tárgyalások lehetséges irá­nyát. Elismerte a Klebelsberg által tett erőfeszítéseket, de továbbra sem látott más meg­oldást, mint a költségvetés csökkentését. Ennek mértékét viszont miniszteri szintű tár­gyalást kérve szeretné eldöntetni. Hogy erre sor került-e és mikor, azt sajnos az irat­pusztulások miatt nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy a VKM által tervezett költség­vetési támogatást csaknem teljes egészében megkapták az állami színházak az 1924-25. évi színházi évadra. Ennek összege 1 150 000 aranykorona lett, mindössze 50 000 arany­koronával kevesebb a tervezettnél. Mind az Operaház, mind a Nemzeti Színház és kamaraszínháza, ha anyagi nehézsé­gekkel is, de 1924-25-ben is sikeresen működött. Ezeknek az eddig ismeretlen Klebelsberg leveleknek a közreadásán túl, az is szándé­kunk volt, hogy megerősítsük: Klebelsberg elképzelése az ország kulturális felemelésére már készen állt akkorra, amikor a VKM élére került. Eltekintve a belügyminiszteri bár­sonyszékben eltöltött rövid időtől, Klebelsberg felkészültsége, kulturális területen szer­zett tapasztalatai, adottságai, hatalmas munkabírása és szervezőkészsége alapján a sors kiválasztottja volt a kulturális élet irányítására. Bethlen István miniszterelnök érdeme is, hogy felismerte Klebelsbergben ezeket az adottságokat, megbízta öt a VKM vezetésével, és támogatta hatalmas munkájának megvalósításában. MOL K 729. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Gazdasági Hivatal iratai. 52

Next

/
Thumbnails
Contents