Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - HÍREK - Szijj Jolán: 200 éves a bécsi Kriegsarchiv / 84–85. o.

200 ÉVES A BÉCSI KRIEGSARCHIV 2001. október 17-én ünnepi megemlékezés színhelye volt a bécsi Nottendorfer Gasse-n lévő modern levéltári épület, amely az Osztrák Állami Levéltárnak ad helyet. E levéltár része a Kriegsarchiv, amely 200. születésnapját ünneplendő hívta megemlékezésre — többek között — azokat az intézményeket, amelyek a közös múlt történelmi emlékeit őrzik, vagyis a környező államok levéltárainak képviselőit. Az osztrák katonai levéltár kezdetei 1711-ig nyúlnak vissza, amikor Savoyai Jenő herceg javaslatára /. József császár megalapította a Hofkriegsratliche Kanzleiarchivot. Az igazi születésnapi dátum azonban 1801. március 23-a, amikor Károly főherceg általános hadseregreformja keretében megvalósult a k. k. Kriegsarchiv létrehozása. Az előzmények között a legfontosabb az Udvari Haditanács megalapítása volt 1556ban, ahol rendszeressé vált az iratok gyűjtése. 1711-ben Bemard Rosenbaum levéltárosnak már feladatai közé tartozott a meglevő anyagok rendezése és egyidejűleg a fontosabb aktákhoz tartozó jegyzékek készítése mellett az is, hogy felvilágosítást adjon a hadieseményekről és szervezeti kérdésekről. Gróf Lacy tábornok 1764-ben megbízást kapott térképek összegyűjtésére is. Hadik András 1116 újjászervezte a Kanzleiarchivot. Az iratanyag szétválasztásával létrehozott egy szakcsoportot az oklevelek és a fontosabb iratok, kartográfiai anyagok gyűjtésére. A regisztraturális iratok a keletkezési helyükön maradtak és csak a lezárt akták kerültek a Kanzleiarchivba. így a 19. század első feléig három katonai iratgyűjtemény volt Bécsben: az Udvari Haditanács regisztraturája, a Kanzleiarchiv, a Kriegsarchiv. A Levéltár fő feladata az volt, hogy a különböző hadtörténeti anyagokból tapasztalatokat gyűjtsenek a hadvezetés és a hadseregszervezés kérdéseire. Három csoport működött a levéltáron belül: az irattári (levéltári), a térképészeti és könyvtári, valamint a hadtörténeti csoport. Az 1808-tól megjelenő Osztrák Katonai Folyóiratban sok történeti anyagot publikáltak a levéltárosok. Az Udvari Haditanácsi Levéltár nagy részének 1889. évi átadásával megteremtődtek a feltételei egy központi katonai levéltár létrehozásának. 1774-től 1905-ig az Udvarban működött a Levéltár. Az 1801. évi megalapítása után a Levéltár a Főszállásmesteri Hivatal alárendeltségébe került. 1905-ben a Levéltár saját épületbe költözött a Stiftgasséra. 1920 augusztusától a Szövetségi Kancelláriai Hivatal hatáskörébe került 1938-ig. Az Anschlusstól kezdve 1945-ig a Levéltárat a hadseregcsoportok alapján osztották fel, 1945 után az állami levéltár része lett. A 16. századtól az első világháború végéig gyűjti az anyagokat, mint a Habsburg Birodalom központi katonai levéltára. Megmaradt a keretei között a térkép- és képgyűjtemény. 1993 óta működik jelenlegi helyén, az erdbergi Nottendorfer Gasséban. A Hadtörténelmi Levéltárnak nagyon erős a kötődése a Kriegsarchivhoz. Abból a tényből következőleg, hogy a Habsburg Birodalomhoz való tartozásunk négy évszázada alatt az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek és ezek iratai is ott maradtak, a magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos emlékeinek egy részét is Bécsben őrizték. Ezen a helyzeten a kiegyezés sem változtatott, lévén, hogy önálló magyar hadügy nem volt a dualista államban, így az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai 84