Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - HÍREK - Turbuly Éva: Csehország levéltárosainak kilencedik konferenciája, Opava, 2001. május 23–25. / 78–81. o.

feladatainak nagy részét mintegy kétszáz önkormányzat veszi át, amelyeket fokozatosan fejlesztenek, hogy képesek legyenek ellátni megnövekedő feladataikat. Kiválasztásukra több szakmai tanulmány készült. A kisebb önkormányzatok maguk dönthetik el, melyik centrumhoz akarnak tartozni. A járások megszűnésének kijelölt dátuma 2003. január l-e. Mindez természetesen feszültségekkel, a kisebb centrumok vetélkedésével jár együtt. Gondot jelent az új infrastruktúra kialakításához szükséges anyagi források előteremtése. A speciális levéltári struktúrán belül ugyan nem célszerű felborítani az eddigi kereteket, az egyes egységeket azonban túl kicsinek tartja. Ezt követően Václav Babicka, a Belügyminisztérium Levéltári Osztályának vezetője a közigazgatási reformok levéltári kihatásaival, a készülő levéltári törvénnyel foglalkozott. Előadásából kiderült, hogy a reformmal összefüggő kérdéseken túl több olyan kérdés is szabályozásra vár még, amelyeket a magyar törvény 1995-ben már rögzített. Csehországban a levéltárakat a közigazgatási feladatok ellátása szervezeti egységeinek tekintik. Az előkészítő munkák során felmerült, hogy egy központi intézményt hoznak létre, amelyhez a többi levéltár fiókintézményként kapcsolódik. Ezt az elképzelést végül elvetették. A körzeti levéltárak saját költségvetéssel rendelkező, önálló egységek maradnak, a körzeteket azonban az új kerületi beosztás határozza majd meg. A legnagyobb érdeklődést — a törvény tervezetét márciusban küldték meg a kollégáknak — a járási levéltárak sorsa váltotta ki. Mi lesz velük a járások megszűnésével? Továbbra is állami kézben maradnak, vagy átkerülnek önkormányzati fennhatóság alá? Legtöbben az eddigi állami fennhatóságot tartanák meg, amelyhez pénzügyi önállóság társulna. Arra hivatkoznak, hogy az iratképzők jelentős része — például az egyházak — nem önkormányzatiak. A Belügyminisztérium viszont nem akarja önálló közigazgatási intézményként elismerni a járási levéltárakat, mivel csak a kiválasztott önkormányzatok hozhatnak majd közigazgatási határozatokat, a levéltárak nem. Az átszervezések a kialakult járási hálózat felbomlásával járhatnak együtt, ami aggasztja az intézményekben dolgozókat. A törvény elfogadását követően létrehozandó új levéltárak esetében akkreditációs rendszert kívánnak működtetni. Ha a fenntartó egy évig nem biztosítja a szükséges feltételeket, az engedély visszavonható. A szakmai kérdések közül az iratkezelés és az iratok tulajdonjoga váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A levéltárakban állami, önkormányzati és magán iratok is fellelhetők. Aggályosnak tartják, hogy az önkormányzati levéltárak „külső" tulajdonosok iratait is őrizzék. Mivel az üzemi levéltáraktól eltekintve Csehországban sincsenek gazdasági levéltárak, a törvénynek kell rendelkeznie arról is, hova kerüljenek a megszűnt szervek iratai. A hozzáférhetőséget liberalizálni kívánják, de nem számolnak az időhatár eltörlésével. Bizonyos esetekben a levéltár igazgatója dönthet az irat hozzáférhetőségéről. A levéltári törvény terveik szerint előnyt élvez majd az információs/adatvédelmi törvénnyel szemben. Az elektronikus dokumentumok kezelésének formái Csehországban sem alakultak még ki. Sem a jogi háttér, sem a levéltári elhelyezés szabályai nem tisztázottak. Számos hozzászólás érkezett a levéltár által alkalmazható szankciók, a büntetések nagyságrendi kérdéseihez is. Az előadásokat követő vita során az Akadémiai Levéltár egyik munkatársa nehezményezte, hogy a tervezetből kimaradtak a speciális szaklevéltárak. Ugyanő az 80