Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - MÉRLEG - Sölch Miklós: Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban. Összegyűjtötte, átírta: Balogh István, szerkesztette: Érszegi Géza, a szerkesztő munkatársa: Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2000 / 72–73. o.

családokra, eseményekre is utalásokat. Nincs ez másképp a jelen forrásközlésben közölt oklevelekkel sem. Nem meglepő, hogy a kötetben az ország nagy részére találunk adatokat Abaújtól Zala megyéig, az okleveleket őrző intézmények sora Kolozsvártól Pozsonyig terjed. Csak néhány példa: a vásárosnaményi Eötvös, Bama-Szőgyéni, muranici Horvát, Szuhányi, Ilosvay, Marusi-Olasz és Kölcsey családok, Szabolcs és Szatmár megyék, Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza városok, ül. a Büdszentmihály község levéltáraiból származó oklevelek számtalan adatot tartalmaznak a fentieken kívül a Báthori, Kállai, Mellétéi, Szakolyi családokra, de az egyik határleírásban szerepel a Fejér megyei Alcsút és Felcsút, egy másikban a Martonvásárról Zámolyra vezető út, egy harmadikban említés történik egy morvaországi vár ostrománál szerzett érdemekről Zsigmond király korából, míg egy negyedikben II. Ulászló királyn a máramarosi sóbányákra vonatkozó rendelkezését olvashatjuk, végül egy birtokba iktatásnál a szomszéd birtokosok között Toldi Miklós és György nevével találkozunk 1382-ben. A pontos szöveg és a jegyzetapparátus mellett a kötet erényei között kell említeni a mutatókat is. A jelzetmutató konkordanciát teremt a SZSZBMÖL és a MOL Diplomatikai Fény képgyűjtemény ének a jelzetei között. A név- és tárgymutató a szokásos adatok mellett a fontosabb latin szavakat is hozza és így a történészi feldolgozás mellett további filológiai kutatásokhoz is segítséget nyújt (pl. A magyarországi középkori latinság szótára). A szép kiállítású kötethez méltó lett volna a fényképek közlésénél jobban kihasználni a digitális technikában rejlő lehetőségeket. A fényképezés jelentőségére egyébként maguk a szerzők hívják fel figyelmünket a 70. szám alatt közölt oklevélnél, amelynél a restaurálás előtt készült fénykép segítségével a ma már nehezen olvasható szöveget is ki lehetett egészíteni! Ezért is érdemes több figyelmet fordítani a fényképek minőségére! Összességében a kötet használata során megerősödhet bennünk az a régi tapasztalat és alapigazság, hogy megfelelő színvonalú középkori forráskiadványt nem lehet a Magyar Országos Levéltár középkori gyűjteményének használata, adatainak feldolgozása nélkül elkészíteni! A fentiek alapján megalapozottan mondhatjuk, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára szorgos levéltárosai — a Magyar Országos Levéltár munkatársával karöltve és a támogatók (a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Megyei Területfejlesztési Tanács) anyagi segítségével — olyan kötetet tettek le asztalunkra, amelyet gazdag anyaga és példaértékű, modern kiadási gyakorlata miatt minden levéltárban a kézikönyvtári polcra ajánlott helyezni! Sölch Miklós 2001. szeptember 17-30. között nemzetközi levéltári konferenciára került sor Varsóban, amelynek a Magyar Országos Levéltár képviseletében résztvevője volt Dr. KÖRMENDY LAJOS főigazgató-helyettes. 73