Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - KILÁTÓ - Orosz Katalin–Albrechtné Kunszeri Gabriella: Állományvédelmi tapasztalatok Hollandiában / 41–49. o.
Állományvédelmi tapasztalatok egyéb holland intézményekben Lehetőségünk nyílt meglátogatni Rotterdam Város Levéltárát (Gemeentearchief Rotterdam) is, ahol a következőket tapasztaltuk. Az intézmény két éve költözött új épületbe, amelyet egy parkolóházból alakítottak át. A raktárak megfelelnek a korszerű állományvédelmi követelményeknek. A klímát 18§C-on 50% relatív légnedvességre állítják be a speciális megoldású, energiatakarékos géppel. (A friss levegő beszívásának idejét a belső és külső hőmérséklet értékéhez igazítják, továbbá a berendezés működtetéséhez szükséges vizet föld alatti, különböző hőmérsékletű tárolómedencékből veszik, ugyancsak az időjárás függvényében). A légtisztító berendezés fizikai és kémiai szűrő egységeket tartalmaz, amelyek minden káros anyagot kiszűrnek a levegőből. Az épületben füstérzékelők működnek, amelyek vészhelyzetben kis hatósugarú sprinklereket indítanak el. A 14 ikm iratot, valamint a külön nyilvántartott grafikákat és fotókat három hét alatt külső cég költöztette. A dobozokban őrzött iratokat konténerekben szállították. A különleges formájú vagy méretű dokumentumokat a restaurátorok egyedileg csomagolták. Az új épületben is megtartották az oklevelek és plakátok számára kialakított speciális tárolási módot: ezeket poliészter tasakban, függesztve őrzik. (Erre csak pormentes raktárakban van lehetőség, mert a poliészter elektrosztatikusán feltöltődik és magához vonzza a port.) Az értékes fotógyüjtemény számára különleges összetételű dobozokat vettek az USA-ból. A nagy alapterületű raktárakban a szakaszosan kialakított világítás mozgásérzékelővel van felszerelve, ami ha nem érzékel mozgást egy bizonyos ideig, akkor lekapcsolja a lámpákat. Figyelemre méltó a beszállított iratok kezelése, ami a szükség szerinti portalanítást, a károsító anyagok (kapcsok, műanyagok stb.) eltávolítását és átdobozolást jelent. A munkát ketten csinálják, akik elvégezték a „raktári dolgozó" tanfolyamot. A raktárakba csak előzetesen átvizsgált és a fenti műveleten átesett anyagokat helyeznek el. Végül bemutatunk egy könyvtárak közti együttműködésre alapozott, Metamorfoze névre keresztelt programot, ami savas iratok, könyvek kezelésére jött létre. A programban három könyvtár vesz részt: az amszterdami és az utrechti Egyetemi Könyvtár, valamint a hágai Királyi Könyvtár. Először felmérték, hogy hány db savas könyv, újság, irat, dokumentum van a könyvtárban, és milyen azok lebomlottsági foka. Ezután sorrendet állapítottak meg, a legveszélyeztetettebb dokumentumokat előre véve. Végül tervet dolgoztak ki arra, hogy mit, és milyen sorrendben kellene elvégezni a dokumentumok védelme érdekében, majd pályázatot adtak be az ehhez szükséges pénz előteremtésére. Az első körben 4 évre tervezték a munkát és erre az időre kaptak 18 millió guldent. A felmérés szerint a legrosszabb állapotban az 1870-1900 között készült könyvek, iratok és újságok voltak. Ezeket vették tehát előre. A könyveket, újságokat és iratokat mikrofilmre veszik. Általában fekete-fehér mikrofilmet használnak. Van már időálló színes mikrofilm is, de ez tízszer annyiba kerül, mint a fekete-fehér. Ezért csak azokról az oldalakról készítenek színes mikrofilmre felvételt, amiken a szín fontos információt hordoz (pl. mesekönyv 45
