Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.
iratai, az erdészeti üzemtervek, a központi választmány iratai, a választói névjegyzékek, a nemességi iratok, a bizottmányi ülések jegyzőkönyvei és iratai, a nagyobbikban pedig — tematikus és kronologikus rend nélkül — a többi (alispáni, főszolgabírói, régi megyei) iratot helyezték el. A levéltárnok tágasnak semmiképpen sem nevezhető irodájában kapott helyet a legutóbb beadott alispáni anyag. 177 így egyáltalán nem méglepő, hogy az 1928. évi felülvizsgálat megállapításai szerint a levéltárban a legnagyobb rendetlenség uralkodik, nagy mennyiségű irat hever rendezetlenül a padlón, a fölevéltámok a szükséges irat- és könyvrendezést esztendők óta nem eszközölte. Mindezt a levéltárnok mulasztásának tudták be, akit egyúttal köteleztek arra, hogy a rendezést munkaidején túl végezze el, hivatalos idejében pedig továbbra is a főszolgabírótól nyert ügykört lássa el. 178 Vajda György elkeseredését csak növelhette, amikor a következő évben a rajkai főszolgabírói kirendeltségtől át kellett vennie annak 1890-1920 közötti, 234 csomót kitevő iratanyagát és annak segédleteit. 179 A levéltár rendezése 1930-ban vett nagyobb lendületet, amikor 970 pengő értékben új polcokat készíttettek, 180 a megyeház utcafronti részén pedig hozzájutottak két újabb helyiséghez. 181 Kiss Ferenc vármegyei fölevéltámok elkészítette a rendezés tervét, amely szerint az első teremben az alispáni, a másodikban a számvevőségi, árvaszéki, bírósági, régi telekkönyvi és úrbéri, továbbá az egyéb, csoportosan kezelhető iratokat helyeznék el, a levéltári irodában pedig az anyakönyvi másodpéldányokat. Az újonnan kapott és az esetlegesen még azokon felül igénybe veendő helyiségekben nyernének elhelyezést a főszolgabírói iratok. A rendezéshez Vajda Györgyöt mentesíteni kellene egyéb elfoglaltsága alól, ezen kívül szükség lenne még két napszámosra is. A mindehhez szükséges időt két-három hónapra becsülte. 182 A voltaképpeni rendezés végül 1933 júniusában vette kezdetét. 183 Novemberig Vajda György — a két óradíjas segítségével — rendezte az alispáni iratokat, az összes járási főszolgabírói iratot, és részben az egyébiránt éppen ekkor beszállított 184 árvaszéki iratokat is. Eközben kiderült az is, hogy az anyakönyvi másodpéldányokba 1923 óta nincsenek átvezetve a változások. 185 1934 nyarán az árvaszéki iratok rendezését fejezték be, majd a kisebb terjedelmű irategyüttesek kerültek sorra. 18 A következő esztendőben a több száz, gyakran minden cím és évszám nélkül heverő segédletet hozták nagy munkával rendbe. 187 Végezetül a tizennégy hónapig tartó munka után (melynek során a főlevéltárnokot három óradíjas — az egyik fia, valamint két joghallgató — segítette 188 ) új leltárt fektettek fel: eszerint volt 1365 darab közigazgatási szakkönyv, 4861 darab segéd- és egyéb könyv, valamint 6435 iratcsomó. 1 GyMSMGyL IV. B. 454. a., 2367/1926. (ad: alp. I. 613/1926.) GyMSMGyLIV. B. 454. a., 21891/1928. GyMSMGyL TV. B. 461. a., 2741/1930 (ad: alp. I. 613/1926., in: IV. B. 914. /l.) GyMSMGyL IV. B. 914. IX., az alispán 9878/1930. sz. irata GyMSMGyLIV. B. 914. I\., az alispán 5412/1930. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 914. fi., az alispán 7818/1931. sz. irata GyMSMGyLIV. B. 914. /L, az alispán 1211/1933. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 454. a., 12450/1933. GyMSMGyLIV. B. 914. /l., az alispán 13624/1933. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 914. /L, az alispán 7018 és 14005/1934. sz. iratai GyMSMGyLIV. B. 914. /L, az alispán 4627; 6767; 7022 és 8471/1935. sz. iratai GyMSMGyL IV. B. 914. /l., az alispán 14005/1934. sz. irata GyMSMGyL IV. B. 914. /!., az alispán 11823/1935. sz. irata 72
