Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - DOKUMENTUM - Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben / 51–59. o.
kardcsapás nélkül. 14 Mai ismereteink szerint egészen 1449-ig volt világi kézen (hosszabb ideig lengyel származású kapitányok igazgatása alatt) a vár, amely azután ismét a püspök — ekkor Salánki Ágoston — tulajdonába került vissza. 15 Ágoston püspök idejéből korunkra maradt Mátyás király egy 1463. évi mandátuma, amelyben felszólítja kapitányait, hogy számos, az oklevélben név szerint megnevezett nemest ne merjenek a török elleni hadjáratra kényszeríteni, mert azok Győr, Szombat és Keszö (Kezy) várak őrizetével lettek megbízva. 16 Ráth Károly erre utalván még úgy vélte, hogy Keszö vára fölött egészen Ferdinánd koráig világi, nevezetesen a királyi hatalom érvényesült. 17 Azonban végigtekintve a névsoron (pl. Turóci Lőrinc, Pöki Simon, Váti Mihály, Koroncói Barnabás) azonnal világossá válik, hogy a felsorolt személyek ismert, nagyobbik hányada püspöki familiáris, más szóval itt nincs másról szó, mint Ágoston püspök embereinek a hadi kötelezettségek alóli fölmentéséről. Különben is nehezen lenne elképzelhető, hogy Mátyás egyik megbízható püspök hívének várát szállta volna meg erőszakkal, jóllehet Salánkiról ismeretes, hogy egy időben Habsburg-szimpatizáns is volt. 18 Miután későbbi adataink szerint az 1460-as években Keszőben ismét a püspök várnagya parancsolt, 19 így tehát nincs okunk feltételezni, hogy azt az uralkodó huzamosabb ideig fennhatósága alatt tartotta volna. Az eddig feltárt középkor végi — igen kevés számú — Keszőre vonatkoztatható oklevélben is a püspöki fennhatóság nyomaira lelhetünk. 20 A Keszö feletti ugyan nem középkori, hanem már koraújkori királyi parancsnoklás kérdéséhez egy újabban előkerült forrás segítségével kerülhetünk némileg közelebb. Az már régóta köztudomású, hogy a Mohácsnál elesett Paksi Balázs győri püspök széke 1535-ig, Újlaki Ferenc kinevezéséig, betöltetlen maradt, s hogy a győri püspökséget és várait Bakith Pál, Ferdinánd egyik legharcosabb magyarországi kapitánya, huszárainak 14 ENGEL: Arch. I. 340. 15 ENGEL: Arch, I. 340. lfl HORVÁTH MIHÁLY: Magyar regesták a szepesi káptalan, jászai és leleszi conventek, Kassa és Sopron városok s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményeiből 1228-1643. Magyar Történelmi Tár 9. (1859) 165. 17 RÁTH: Keszö 33., valamint az ő nyomán ugyanezt feltételezte Szabó Lajos is. 18 KUBINYl ANDRÁS: Szécsi Dénes bíboros prímás. In: UÖ.: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest, 1999. 143. 19 Bizonyos Bronis nevű várnagy Ágoston püspök embereként említve: DL 102545. (1462), később Gúgi Ulrik Csupor Demeter püspök keszöi várnagya: DL 90398. (1468); DL 90401. (1469); DL 90403. (1469) 20 E korból annyi tudható Keszőröl, hogy 1509-ben a korábban Győrben is püspökséget viselt Bakócz Tamás esztergomi bíboros-érsek kezébe került zálogképpen Szombathellyel és Győrrel együtt, s csak 1510-ben kapta őket vissza az új püspök: Gosztonyi János. A várakra vonatkozó okleveles anyag visszaadása felett azonban az új püspök és az érsek még 1516-ban is perlekedett. TÓTH ENDRE-ZÁGORHIDI CziGÁNY BALÁZS: Források Savaria-Szombathely történetéhez. A római kortól 1526-ig. (Acta Savariensia 9.) Szombathely, 1994. 99., 102. Egyébiránt a keszői udvarbíró és várnagy segédkezett a káptalan tizednegyedének begyűjtésében például a Rábaközkés nevű, illetőleg a Tornatapolcakés nevű tizedkerületben (itt a várnagyot név szerint is említik: Petrus castellanus). Vö: BEDY VINCE: A győri székeskáptalan története. (Györegyházmegye múltjából III.) Győr, 1938. (a továbbiakban: BEDY: Székeskáptalan) 235., valamint: MOL Diplomatikai Fényképgyüjtemény 279560. (EL - Győr. A győri káptalan magánlevéltára. Feudáliskori iratsorozat. Számadáskönyvek, I. köt. 18.) — Kesző utolsó jelenleg ismert Mohács előtt tevékenykedő várnagyait Benedek deák (litteratus) DL 46971. (1511), illetőleg Tatár Péter néven ismerjük DL 65605. (1521) 54
