Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - Takács Edit–Á. Varga László: Megjegyzések a szakmai követelmények tervezetéhez / 3–50. o.

készülnének, az egyéb levéltári feladatok hátrányt szenvednének. Az átsorolás nem jelent feltétlenül fizikai áthelyezést is, bár ez lenne az ideális, hiszen célszerű, ha egy fond anyaga fizikailag is együtt van. De ha ettől el is tekintünk (főként azért, mert az esetek nagyobb részében kivihetetlen is lenne, gondoljunk azokra a levéltárakra, ahol pl. — Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára — következetesen megvalósított az elválasztás az 1945. jévi korszakhatárnál a IV. és a XXL, az V. és a XXII. fondföcsoportok között), a raktári egységeken át kellene javítani a fond törzsszámot és a raktári egység sorszámát, és át kellene írni a raktári jegyzékeket, módosítani az összes magas szintű segédletet (a fonddossziékat, a fondtörzskönyvet, a tervezési statisztikai segédletet, a fondjegyzéket). Sok időbe és energiába kerülne és a rendezettség szintje lényegében nem változna általa. Virtuálisan viszont rövid időn belül el lehetne készíteni, ami minden bizonnyal könnyítené a levéltárak iránt érdeklődők tájékozódását. Mindezek miatt bevezetésekor nagy körültekintéssel kell eljárni, nem volna szerencsés, ha megvalósítása egyszerre és teljeskörűen kötelező lenne. Az elfogadható, hogy ott megvalósítsák, ahol még nem alakították ki a levéltárak rendszerét. Minden további nélkül megvalósítható lenne pl. az ezután születő levéltárakban, de kivihető lenne a nemrég alakultakban is. A fondfőcsoportokat kialakító munkabizottságnak értelmező utasítást, ajánlást kellene készíteni, aminek alapján fokozatosan megvalósítható az áttérés. Az állami szaklevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban a rendelettervezet mellékletében megadott fond törzsszámos rendszert nem lehet alkalmazni, ezeknek a levéltáraknak az anyaga szinte levéltáranként más és más fondrendszert követel. A fondszerkesztés általános ismérvei alapján ezekben a levéltárakban az utóbbi tíz évben indult meg a fondok kialakítása, fondjegyzékek készítése. Különösen nagy különbségek vannak az egyházi levéltáraknál, egyházanként is, de azon belül is. A mellékletben található egy római és egy arab számos fond törzsszám helyett, a MOL-hoz hasonlóan, sokkal praktikusabb, hasznosabb, áttekinthetőbb fondszerkesztés alakítható ki önálló, saját hagyományaikhoz igazodó rendszerükkel (ennek kimunkálása egyébként a katolikus egyházmegyés levéltárak esetében már folyik, s egészen jó úton halad). Az állami szak- és a nyilvános magánlevéltárak, egyházi levéltárak fent leírt egyéni fondjelzctei nehezíthetik, akadályozhatják az egységes, nyilvántartást és tájékoztatást, a levéltári anyag feldolgozását, használatát segítő, támogató számítógépes rendszer elkészítését, bevezetését. Sürgősen át kellene gondolni, hogy a fondföcsoportok római számos rendszere milyen formában, milyen módosításokkal alkalmazható a felsorolt levéltári anyagra (pl.: VIII., XII., A, B a felekezetek, keretszámok az egyházi hierarchiának megfelelően stb.). Az 1990 után keletkezett iratok fondfőcsoporti besorolása eltér a MOLSTAT tájékoztatójában meghatározottaktól. A kérdést véglegesen el kell dönteni, a MOLSTATot szinkronba kell hozni a rendelettel. 9