Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - Takács Edit: A Szentesi Járásbíróság 1977–78. évi polgári peres iratai próbaselejtezésének tapasztalatai / 3–23. o.

' ték az eredeti bontópert, szakértői véleményt tartalmazott vagy egyéb helyi, maradandó érték miatt bizonyult megőrzendőnek. A csoportból levéltárba került 1977-ből négy (20%), 1978-ból kettő (13%) per. Kisajátítási kártalanítás A '70-es évek kisajátításai kapcsolódtak az egyes városrészek lebontásához, a perekben található műszaki szakvélemények, fotók ma már nem létező utcák, házak kevésszámú, ezért különösen értékes dokumentumainak tekinthetők. Lényegüket tekintve anyagi jelle­gű perek, de mintaértékűek a kisajátítási eljárások körüli eljárási törvények be nem tartá­sára, esetenkénti visszaélésekre nézve. Az ítéleteken kívül meghagyandónak tartottam a kisajátításra vonatkozó, legtöbbször tanácsi szakigazgatási határozatot. Ez elvileg mind a tanácsi, mind a földhivatali iratokban megtalálható, de tapasztalataink szerint nem min­den esetben. Megmaradtak továbbá az ingatlan- és/vagy műszaki szakértői szakvélemé­nyek a hozzájuk tartozó fotók, a szakvéleményekre a felek által adott válaszok, a szak­vélemény elfogadására, vitatására vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvek. Ha volt ügyész­ségi beavatkozás, az ügyészségi irat és a fellebbezések is, ha a fellebbviteli bíróság ítélete elutasító és/vagy az indokolás nem tartalmazott minden információt. Természetesen meghagyandók azok a perek, ahol az érintettek helyileg nevezetes emberek (pl. Szente­sen egy közismert református lelkész-pedagógus). A perek száma a bíróság illetékességi területén lefolytatott kisajátítások számától függ. Levéltárba adandónak 1977-ből hármat (60%), 1978-ból tizenhármat (36%) találtam. Kötelmi jogviszonyból eredő per A kötelmi jogviszonyból eredő perek csoportja talán a legösszetettebb. Közös jellemző­jük, hogy a peres felek között valamilyen szerződéses viszony, megállapodás keletkezett, aminek be nem tartásából eredő, legtöbbször anyagi kár vezetett a bírósági eljáráshoz. Az anyagi jellegű követelésekkel kapcsolatos perek mintavétel (perfajták) után gyakorlatilag selejtezhetők. Feltétlenül megőrzendők azonban a személyi állapotra, tulajdonjogra vo­natkozó, ezeket érintő perek ítéletei. A fentiek alapján mintaként megőrzendőnek ítéltem 1977-ből 61 (39%), 1978-ból 40 (30%) pert. A megőrzés és a mintavétel szempontjai, egyben a csoportban előforduló tárgyak: Ingatlan tulajdonjogot érintő perek közé soroltam (a per befejezéséig a telekkönyve­zési fel kellett függeszteni) a lakás-csereszerződés, az eltartási, öröklési szerződések mó­dosítására, megszüntetésére (ha az eltartás ingatlanért, ingatlan tulajdonjogának megszer­zéséért, használatáért köttetett), ajándékba adott ingatlan visszakövetelésére, ingatlan adás-vételt követően az előző tulajdonos nevén lévő jelzálog törlésére indított pereket. Két per helytörténeti szempontból is, de a kor ingatlanszerzési, -használati szokásai miatt is kiemelésre került. Az ingatlanok adásvételével kapcsolatos perek külön csoportja a vétel előtti előleg visszakövetelésére indított per. Mint az anyagi természetű ügyeket általában, ezeket is le­het selejtezni, mintaként elég egy-egy ítélet. Amit azonban érdemes meghagyni, az át­lagtól, az alapkövetelés jellegétől eltérő ügyeket, pl.: az alperes vételi szándékkal elfog­14

Next

/
Thumbnails
Contents