Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - Takács Edit: A Szentesi Járásbíróság 1977–78. évi polgári peres iratai próbaselejtezésének tapasztalatai / 3–23. o.

keletkezett iratokat. Sajnos a selejtezés hamarabb befejeződött, mint ahogy mi értesül­tünk a pályázatunk elfogadásáról, emiatt csak a már kiselejtezett iratanyagot tudtam átte­kinteni, és kénytelen voltam nélkülözni a bíróság alkalmazottainak közreműködését is. A próbaselejtezés előkészítése A tényleges selejtezés előtt a főlajstrom könyvek alapján áttekintettem a bíróság 1977­78. és 1987-88. évi anyagát, megkíséreltem valamiféle előzetes ügykörjegyzéket össze­állítani. Vizsgálódásom eredményeit, kiegészítve a levéltárba adandó ügyiratok számával a mellékelt táblázat (1. a 23. oldalon) tartalmazza. 6 A tényleges periratok száma a szerelések, valamint az összetett perek miatt tapasz­talatom szerint valójában 150-200-zal kevesebb (egy pert két csoportba is besoroltak, pl. amelyik bírósági meghagyásból is és kötelmi jogviszonyból is eredt). Azt is szerettem volna eldönteni, hogy a főlajstrom könyv adatai mennyire használ­hatók a várható kutatói igények kielégítésére. Amint az a táblázat ügy/jelleg meghatáro­zásaiból látszik, csak korlátozottan. A perek egy részénél ugyanis nem konkrét a jelleg meghatározása (egyéb), más csoportokban pedig a besorolt perek tárgya igen eltérő, pl. a kötelmi jogviszonyból eredő perek a felek között létrejött bármilyen szerződéssel, meg­állapodással kapcsolatos vitából keletkezhetnek, de a végrehajtással kapcsolatos perek tárgyát jelentő anyagi követelés oka is igen sokféle. Ennek ellenére a főlajstrom könyvek levéltári átadás-átvételétől nem tekinthetünk el. Ezek ugyanis tartalmazzák a szereléseket, csatolásokat, valamint az egyes ügyekben tett részintézkedéseket (ügyészi véleményre, szakvéleményre kiadták, fellebbezés érkezett az ügyben stb.), alkalmasak a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek több szempontú statisztikai feldolgozására. Végül azzal is számolnunk kell, hogy a „szabályos selejtezéseknek" kö­szönhetően ezek az egyetlen megmaradó, teljes körűen levéltárba kerülő források. A próbaselejtezést követően levéltárba adandó lett az évi összes polgári ügy (iktatmány) 26-29%-a, folyóméterben kifejezve a teljes évi mennyiség 33%-a. De ebben nincsenek benne, a bíróság által az irattári tervben meghatározott jogbiztosító jellegű pe­rek befejező határozatai, jelen esetben a teljes évi ügyszám kb. 10-15%-a. Mindezek alapján nem tűnik túlzásnak, ha a bírósági polgári peres iratok legalább 30-40%-át jog­biztosító és/vagy maradandó értéke miatt levéltárba adandónak minősítjük. A periratok tartalmi vizsgálata, a selejtezés általános szempontjainak kialakítása 6 A főlajstrom könyvek szerint még a következő ügyek fordulhattak volna elő: közszolgáltatási szerződéssel, posta, rádió-szolgáltatással, helyiség, terület bérletével kapcsolatos 1987-től; vasúti fuvarköltség iránt in­dított (= gazdasági), 1987-től belföldi árufuvarozási és szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos; szerző­désen kívüli kártérítés iránti (= gazdasági); államigazgatási határozat megtámadására irányuló perek. 5

Next

/
Thumbnails
Contents