Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein / 3–19. o.

a térképen a Tisza, a Körös és a Zagyva. Vonalkázás és barna színezés mutatja a mocsarakat, a mocsarak nevei nem szerepelnek. A kisebb vízfolyásokat halvány kettős vonal jelzi, a mocsaras ereket pedig kettős vonal és vonalkázás a vízfelületen. Az utóbbira példa a Kengyel, a Nagy Szeg, a Kis Szeg, a Berettyó és a Kakat-ér.

21 A térképek visszaadják a Tisza középszakasz jellegét, „számtalan kanyart vetve végigöntözi"

22 a területet, mellette holt medrek és morotvák láthatóak. A térképeken a Tisza kanyargása egyformán van berajzolva, s árterületén a mocsár jele látható. A Zagyva — amelynek régi medreiben alakult ki a Hajta-folyás (Almási-ér) és a Hajta mocsár — Szolnoknál torkollik a Tiszába, mellékvizei a Tárna és a Tápió. A jászsági térképen a Zagyva Jászfényszarunál, a Galga torkolatánál mocsarat képez, amelyben kis szigetek is láthatók, a jászkunsági térképen itt mocsárjel nincs, de a Zagyva négy szigetet fog közre. Ezután mocsaras terület látható még Jászfelsöszentgyörgynél a Zagyva bal partján, és Jásztelektől északra, amelyet egy ér táplál. Ez a Zagyvából szakad ki Jásztelek után. Jászberény előtt is kiszakad egy ér a folyóból, a várostól északra halad, s Jászjákóhalmával szemben három ágban a Tárnához kapcsolódik. A jászsági térkép szerint Jászalsószentgyörgy előtt is indul egy ér a folyóból, kelet felé tart, majd négy — a jászkunsági térképen két — ágra szakadva átszövi Jászladány határát, s az egyik ág Jászladánytól délre mocsarat táplál. Ezek az erek annak az érrendszernek a részei, amely a jászkunsági térkép szerint a Tiszával is kapcsolatban áll. Mikoviny térképein ez az érrendszer a Tiszától, Pély, Tiszasüly és Kőtelek környékéről két ágban kiindulva Jászkisér, Jászladány és Jászalsószentgyörgy felé tart. Sajnos itt nincsenek feltüntetve vízrajzi nevek, így elég nehéz őket beazonosítani. A helyzetet még megnehezíti, hogy kérdéses, mennyire pontosak a térképek — például a települések egymáshoz viszonyított helyzete gyakran pontatlan — , illetve, hogy a gyakori árvizek kisebb-nagyobb változásokat eredményeztek a táj arculatában. Külső-Szolnok vármegye térképén (1081) Tiszasülytől délre csak egy halvány kettős vonallal jelölt meder nyúlik ki a Tiszából, Tizsakürtöt körülveszi és a Jászság felé tart.

23 Bél Mátyás is teret szentel e települések ismertetésekor a vízrajzi viszonyoknak. Nagykörű „a Tisza kanyarulatában fekszik,... Sok áradás gyötri, ezért nem tud fejlődni,...". Szentiván ott fekszik, „...ahol a Tisza kanyart vet s itt egy mocsaras ágat bocsát ki, ezért ezt az ágat mélysége miatt Mélyérnek hívják. Sok kárt tesz ez, de hasznos is lehet, mert tele van halakkal." Máshol azt írja Bél, hogy a Mélyér Szajollal szemben, Szolnok előtt visszatér a Tiszába. A Mikoviny-térképeken van Szentivánnál a Tiszának egy ága, de ez nem sokkal kiszakadása után visszatér a Tiszába, ez nem lehet a Mélyér. Bél Mátyás szerint tehát a Mélyér a Tisza egyik ága, a Tisza vizét szállítja, ezzel szemben Fodor Ferenc szerint a Jászkisér környéki mocsarak vizét vezette a Tiszába, Györffy György szerint pedig a Tisza árterületének és a Holt-Tarnának a vizeit. Lehetséges, hogy attól függően, hogy éppen melyik folyó áradt, annak a vizeit szállította. Jászkisérről és Jászladányról megállapítja Bél, hogy nekik „a Tisza nyújt gazdag 21 Tibiscus fluvius/1081, Tiszsza/1081, The[is]s/1081; Körős fluv./1081; Zagyva/1081. A Kengyel ér nincs megnevezve a térképen. „Nagy Szeg" és „Kis Szeg" (1081) a Büdőstó, a Nagyhék és a Kishék ereknek felel meg. Berettyó fi./1081; Kakas vize/1081. 22 BÉLM.: Heves megye, i. m. 74. 23 A tiszai Alföld. Szerk.: MAROSI SÁNDOR, SZILÁRD JENŐ. Bp., 1969. 85. 8