Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - Török Enikő: Külső-Szolnok vármegye, a Jászság és a Nagykunság Bél Mátyás műveiben és Mikoviny Sámuel térképein / 3–19. o.

TOROK ENIKŐ KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE, A JÁSZSÁG ÉS A NAGYKUNSÁG BÉL MÁTYÁS MŰVEIBEN ÉS MIKOVINY SÁMUEL TÉRKÉPEIN Bél Mátyás (1684-1749) és Mikoviny Sámuel (1700-1750) a 18. század első felének két jelentős polihisztora, a felvidéki evangélikus Hungarus értelmiség képviselője. Kettőjük tevékenysége a Notitia Hungáriáé novae historico-geographica, Bél Mátyás államismertető munkájának köszönhetően kapcsolódott össze, mert Mikoviny készítette a megyetérképeket a leíráshoz. A Notitia első négy kötetében (1735-1742) kilenc megye tizenegy térképe jelent meg. A Bél halála után kiadott ötödik kötetben viszont nem Mikoviny, hanem Kovács János térképe van, ez Mosón megyét ábrázolja. Az első kötetben, 1735-ben Pozsony vármegye térképe található, a másodikban, 1736-ban Túróc, Zólyom és Liptó vármegyéké, a harmadikban, 1737-ben Pest-Pilis-Solt vármegye három térképe, a negyedikben, 1742-ben Nógrád, Bars, Nyitra és Hont vármegyéké. Bél Mátyásnak a címben szereplő területre vonatkozó leírásai is a Notitia keretében készültek, de csak kéziratban maradtak ránk. Külső-Szolnok vármegye ismertetése Heves megye leírásánál található, hisz 1569-ben Külső-Szolnok megyét Heves megyéhez csatolták. A kézirat 1735-re készült el, ekkor a Helytartótanács elküldte Heves megyéhez, de 1736-ban a megye nem járult hozzá kinyomtatásához, mivel véleménye szerint a katolikus egyház számára elfogadhatatlan megállapításokat tartalmazott a munka.

1 A Jászság és a Nagykunság leírása a kunok és a jászok kerületeinek ismertetésében olvasható, Fodor Ferenc szerint a kézirat 1731-ben készülhetett.

2 A megyeleírásokkal kapcsolatban Lukács Károly is megjegyzi, hogy ezekben több helyen csak általános és határozatlan megállapítások olvashatók,

3 kevés bennük a pontos, számszerű adat, mégis nagyon sokszempontú az ismertetés, például a történeti földrajz és a történeti ökológia több területére vonatkozóan sok információ gyűjthető össze belőlük. Mikoviny Sámuel készítette a térképeket a nyomtatásban megjelent Notitia első négy kötetéhez, de kérdéses, hogy ezeken kívül még amely megyék térképeit készíthette el. Ismerjük Bél Mátyás kéziratos feljegyzését, amelyet 1742 és 1745 között készíthetett, s melyben vázolja az ötödik és a hatodik kötet tartalmát, valamint hogy az egyes térképek elkészítését kiktől várja. Még harminchét megye leírása volt hátra, de csak tizenhat megye térképének elkészítésére volt embere. Ebből hat megyetérképet, Trencsén, BácsBodrog, Ung, Máramaros, Csongrád, Heves és Külső-Szolnok megye térképeit várta Mikovinytől. Ezek közül Fritsch András Erik és Libay József másolatában ismerjük 1 BÉL MÁTYÁS: Heves megye ismertetése, 1730-1735. Ford.: SoÓS IMRE. Eger, 1968. 6-7. és 9. A kéziratos mü első hét paragrafusából csak szemelvények jelentek meg fordításban. 2 BÉL MÁTYÁS: A kunok és a jászok avagy filiszteusok kerületei. Bács-Kiskun Megye múltjából, 1. sz. Szerk.: IvÁNYOSI SZABÓ TIBOR. Kecskemét, 1975. 9., FODOR FERENC: A Jászság életrajza. Budapest, 1991. 482., 120. jz. {Az 1942. évi kiadás reprintje} 3 LUKÁCS KÁROLY: A Balatonfelvidék földrajza kétszáz év előtt. Bél Mátyás Notitia Comitatuum Vesyprimiensis, Simighiensis et Szaladiensis c. kéziratának fordítása és ismertetése. Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái, 15. köt. Tihany, 1943. 226. 3