Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 4. szám - HÍREK - Künstlerné Virág Éva: Mellékletünkhöz / 76–79. o.

Külzeten: Anno Millesimo Sexcentesimo Tricesimo, feria tertia proxima post Dominicam quintam Sacro Sanctae Trinitatis, id est tertia die mensis Julii in praesidio Filekiensi, tempore sedis judiciariae Comitatus Hevesiensis, praesentes Armales publicatae et proclamatae ex concessu domini vice comitis, et totius Universitatis Nobilium, absente jurato notario sedis judiciariae, per me Georgium Kecskemethi eiusdem sedis jurato assessorem. Georgius Kecskemethi m[anu] p [ropna] Mi, II. Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges választott római császár, Németország, Ma­gyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumania, Bulgária stb. királya. Ausztria főhercege, Burgundia, Brabant, Stájerország, Karintia, Krajna hercege, Morvaország őrgrófja Luxemburg, Felső — és Alsó Szilézia, Würtemberg és Théka hercege, Svábország fejedelme, Habsburg, Tirol, Ferret, Kyburg, Goricia és Elzász tarto­mány grófja, a római szent birodalom, Burgovia, Felső -és Alsó Lausitz őrgrófja, a szláv örgrófság, Naon kikötő és Szalina ura stb. Adjuk emlékezetül jelen oklevelünk erejével, tudatván mindazokkal, akiket illet, hogy Mi né­hány hívünknek Felségünk elé terjesztett legalázatosabb kérelmére, továbbá pedig meggondolván és figyelembe vévén hívünknek Széchényi Györgynek a szabadmüvészetek és a filozófia doktorá­nak hűségét és hűséges szolgálatait, melyeket Ő először Magyar Királyságunk Szent Koronájának, azután Felségünknek különböző helyen és időben híven teljesített és a jövőben is tenni és teljesí­teni ígérkezik. Mivel tehát Mi, azoknak, akik Nekünk és a kereszténységnek érdemeket és tiszte­letet szereztek, királyi kegyelmünk és bőkezűségünk folytán elődeinknek Magyarország néhai dicső királyainak példáját követvén, erényeiknek jutalmát, •— mely őket még nagyobbak teljesíté­sére buzdíthatja — meg szoktuk adni. Ezért tehát ugyan ezt a Széchényi Györgyöt és általa anyját Bán Sárát, valamint testvérét Széchényi másképp Szabó Lőrincet a nem nemesi állapotból és helyzetből, melyben eddig voltak, királyi hatalmunk teljességével és különös kegyelmünkkel kivé­vén elhatároztuk, hogy Magyarországnak és kapcsolt Részeinek igazi és kétségtelen nemeseinek rendjébe felvesszük, befogadjuk és soroljuk. Megengedvén és megfontolt elhatározásból bele­egyezvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben örökidőkig mindazon kegyekkel, tisztségekkel, kedvezményekkel, kiváltságokkal, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal és mentességekkel, amelyekkel Magyarországunk és a kapcsolt Részek többi igazi, régi és kétségtelen nemesei eddig bármilyen jog vagy szokás alapján éltek és élnek, azokkal mindkét nembeli összes örököseik és utódaik élhessenek, azokat élvezhessék és bírhassák. Irántuk tanúsított kegyelmünk, jóakaratunk és nagylelkűségünk bizonyságául, továbbá igazi és kétségtelen nemességük jeléül ezt a nemesi cí­mert, avagy jelvényt adományozzuk: tudniillik egyenesen álló kékszínű katonai pajzsot, amelynek alját egy magas szikla foglalja el, a szikla tetején a pajzs jobb oldala felé forduló, szárnyait kiter­jesztő, mindkét lábán álló, csőrében babérkoszorút vagy fűzért tartó természetes fehér galamb látható. A pajzson nyitott rostélyú katonai sisak királyi koronával, amelyen, bal lábán álló, jobbjá­ban pedig zöld babér ágat tartó, másik, az alsóhoz mindenben hasonló galamb látható. A sisak csúcsáról innen és onnan körüs-körül fehér és vörös szalagok és foszlányok omlanak alá, amelyek a pajzsot megfelelően ékesítik. Miként mindez jelen oklevelünk elején a festő keze által művészien saját színekkel megfestve is látható. Ennek a Széchényi Györgynek és ő általa a fent névszerint felsorolt személyeknek és mindkétnembeli örököseiknek és utódaiknak ezt a címert kegyesen adtuk és ajándékoztuk. Elhatározván, eltökélt szándékkal és megfontolt lélekkel megengedvén, hogy ők ettől fogva örökidőkig mindig ezt a címert, avagy nemesi jelvényt Magyarország és az alávetett Részek igazi, és kétségtelen nemeseinek a szokása szerint ugyanazokkal a jogokkal, előjogokkal, kedvezményekkel, szabadságokkal és kiváltságokkal, amelyekkel azok akár termé­szetnél, akár régi szokásnál fogva éltek és amelyeknek örvendtek, élnek és örvendenek mindenütt: csatákban, ütközetekben, dárdavetésen, lovagi tornákon, bajvívásokon, párviadalokon, egyéb 78

Next

/
Thumbnails
Contents