Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Erdmann Gyula: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1996–2000 közötti működéséről / 61–65. o.

re és Hódmezővásárhelyre, 1994-ben Dél-Szlovákiába. 1995-ben az Ormánságba és Villányba, 1996-ban Pápára, Zircre és Pannonhalmára, 1997-ben Nagyvázsonyba és Tihanyba, 1998-ban Tácra és Székesfehérvárra, 1999-ben pedig a bugaci pusztára. A kirándulásokon általában alkalmunk volt a helyi levéltár mellett más levéltárak (köztük osztrák, szlovák levéltárak) megtekintésére. Az utóbbi 2-3 évben ez elmaradt — nem biztos, hogy helyesen —, de meg kell említeni, hogy a résztvevők 90%-a nem „erős vevő" — sajnálatos vagy érthető ez a sok levéltári munka után? — a levéltár-látogatásra. A résztvevők számának örvendetes növekedése és természetesen az infláció miatt meredeken emelkedtek a vándorgyűlések költségei. 1995-ben még 954 000 Ft volt a költség, 1996-ban 1,2 millió, 1997-ben 1 millió (mivel Markó György igen kedvezményes rendezést biztosított a honvédség révén...), 1998-ban már 2,9 millió és 1999-ben 4,1 millió. Természetesen befizetések, részvételi díjak is voltak — 1996-ban ez 471 000 Ft-ot, 1998-ban 1,6 milliót, 1999-ben 1 milliót tett ki — a többi költséget pályázati összeg és intézményi befizetések biztosították. 1996 óta vált rendszeressé évi egy alkalommal a szűkebb körű, a téma iránt valóban érdeklődő kollégákat megmozgató konferenciák sora. Ezzel a szakma jogos igényét elégítettük ki, hiszen ezek a megbeszélések, tanácskozások biztosítják valamennyire a levéltári munkák során a szükséges összhangot, a lehetséges szintű egységességet. 1996ban Noszvajon tanácskoztunk a levéltárosképzésről és ismerkedtünk az Eötvös Lóránd Tudományegyetem képzési kínálata mellett a szombathelyi és szegedi induló kezdeményezésekkel. 1997-ben Budapesten A gyűjtőköri szervjegyzék és az iratbeszállítások helyzete a rendszerváltás után címmel került sor konferenciára, majd 1998-ban, szintén Budapesten a segédletkészítés időszerű kérdései kerültek terítékre. 1999-ben ugyancsak Budapesten az állami és önkormányzati levéltárakról esett szó a törvénymódosítás előkészületeivel kapcsolatban. A szekciók közül a budapesti szakmai látogatást tett a parlamenti levéltárban, állományvédelmi bemutatót rendezett Budapest Főváros Levéltárában (erre feltűnően kevés érdeklődő ment el), majd a Történeti Hivatalt és a Zsidó Múzeumot és Levéltárat ismerték meg. Az Alföldi Szekció igyekezett a vándorgyűlések és konferenciák előtt az azokra kitűzött szakmai kérdéseket megvitatni és kialakítani a szekció álláspontját. Az összegzett helyzetképei-álláspontot aztán egy-egy kolléga ismertette a vándorgyűlésen vagy konferencián. E mellett e szekció előadást hallgatott a francia levéltárak rendszeréről és munkájáról ül. a szentesi fióklevéltár Térképtár elnevezésű számítógépes programjáról. A Felső-Magyarországi Szekció az Alföldihez hasonló módon dolgozott, előkészítette, rögzítette a vándorgyülési ül. konferenciai kérdéskörökben a helybeli tagság véleményét. Az 1997-ben megalakult MOL Szekció kirándulásokat szervezett Nyitrára, Bécsbe, Erdélybe és szép megemlékezést tartott 1848-49 150. évfordulóján. A MOL szakmai vitanapot is rendezett informatikai helyzetéről. A Számítástechnikai Szekció sokat tett azért, hogy a levéltárak a lehetőségek határáig egyeztetett módon fejlesszenek akár program, akár eszköz-téren, figyelembe véve a mielőbbi összekapcsolás és kompatibilitás ügyét. A szekció segített közös pályázatok öszszeálUtasában, az adatok begyűjtésében, sőt adatlapos felmérést is végzett, 111. hároméves fejlesztési koncepciót készíttetett az arra vállalkozó levéltárakkal. Szerepe volt a szekciónak a Textlib program terjesztésében, a szervnyilvántartó program kidolgozásában és terjesztésében, beindításában, tanfolyamot is szervezve. 63