Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 1. szám - DOKUMENTUM - Seres Attila: Két dokumentum az 1922. évi berlini titkos szovjet–magyar tárgyalásokról / 20–27. o.

nagyhatalmak támogatásával létrejövő új közép- és kelet-európai államrendszer nem csak Németország újjáéledésének megakadályozását szolgálta. A Szovjet-Oroszországtól nyugatra elhelyezkedő „egészségügyi övezet" létrehozása a forradalmi hullám nyugati irányba való továbbterjedésének is gátat kívánt vetni, de ezáltal nagymértékben korlátozta a szovjet állam mozgásszabadságát.

8 A szovjet vezetők az új európai status quo-t veszélyesnek ítélték Szovjet-Oroszország területi integritására és állami szuverenitására nézve. A szovjet állam ezért már 1921-ben megpróbált nyitni a versailles-i rendszerrel szemben álló kisállamok felé. Csicserin 1921 júliusában állást foglalt a Bulgáriával fennálló kapcsolatok normalizálása mellett.

9 1921. december 7-én Szovjet-Oroszország Ausztriával kötött egyezményt, amelyben az addigi bécsi hadifogoly-missziót de facto diplomáciai képviseletté tették meg.

10 Kiemelt jelentősége volt a korabeli szovjet külpolitika számára a Törökországgal ápolt kapcsolatoknak is. 1921. március 16-án Moszkvában a két állam barátsági és semlegességi egyezményt kötött egymással, ami megfelelt Szovjet-Oroszország rövidtávú érdekeinek. Figyelemreméltó, hogy mind Genovában, mind Berlinben a kapcsolatteremtést a szovjet fél kezdeményezte. Az előbbiekben már utaltunk a két állam azonos érdekeire, és az óvatos közeledési szándékukban szerepet játszó általános politikai motivációkra. Felmerülhet a kérdés, hogy a genovai konferencia óta eltelt időben, a szovjet fél számára milyen új tényezők adtak nyomatékot a berlini tárgyalások megkezdéséhez. Ez annál inkább érdekes, mivel Genovában Bánffy és Csicserin megegyeztek abban, hogy a tárgyalások folytatását a magyar kormány fogja kezdeményezni.

12 A genovai konferencián az Antant és Szovjet-Oroszország nem tudtak megegyezni egymással, ezért 1922 júniusának végére szovjet kezdeményezésre újabb konferenciát hívtak össze Hágába a Genovában függőben maradt kérdések tisztázására, és új javaslatok megvitatására. A szovjet fél az államosított külföldi vagyon kárpótlására vonatkozó javaslatot ismét elutasította, de felajánlotta az egykori üzemek és termelő egységek koncesszióba adását. A világháború előtti és alatti orosz adósságokról való lemondás esetén pedig hajlandó lett volna lemondani az intervenció által okozott károk megtérítéséről. Az egymással szemben támasztott követelések kérdésében végül nem sikerült megegyezni, s a nyugati hatalmak július 20-án, már a konferencia berekesztése 8 DIÓSZEGI I.: i. m. 265-266. 9 Dokumenti vnyesnyej polityiki. 4. k. Glav. red.: GROMIKO, ANDREJ. Moszkva, 1960. 200-201. 10 Masirevich Szilárd bécsi magyar követ 1921 végén, 1922 elején rendszeresen tájékoztatta a magyar külpolitikai vezetést a szovjet-osztrák viszony alakulásáról. Magyar Országos Levéltár (= MOL) K 64 Külügyminisztérium iratai. Politikai osztály. 1924-24-405. 319., 323., 326. és 353. 11 1922 májusáig Szovjet-Oroszország 10 millió aranyrubelt juttatott a kemalista nemzeti mozgalom számára. Ezen kívül jelentős mennyiségű hadianyaggal és hadifelszereléssel is támogatta a török hadsereget, 1.: Isztorija vnyesnyej polityiki SzSzSzR (1917-1945). 1. k. Glav. red.: GROMIKO, ANDREJ. Moszkva, 1980. 145-149. Ebben az időben már Magyarország és Szovjet-Oroszország is felvette egymással a kapcsolatokat az egykori cári birodalom területén tartózkodó magyar hadifoglyok hazaszállításának ügyében. A két állam hadifogolycsere-egyezményt kötött 1920 májusában és 1921 júliusában, 1. HUNYADY KÁROLY: Az 1920 májusi szovjet-magyar hadifogoly kicserélési egyezmény. Hadtörténeti Közlemények, 19. (1972) 3. sz. 547-556., HUNYADY KÁROLY: A szovjet kormány akciója a magyar politikai elítéltek megmentésére. Az 1921. évi szovjet-magyar hadifogoly-egyezmény. Hadtörténeti Közlemények, 22. (1975) 4. sz. 721-759. 12 ORMOS M.: i. m. 37. 22