Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - PORTRÉ - Katona Csaba–Balogh István: Egy tudós a Tiszántúlról: beszélgetés Balogh Istvánnal / 54–56. o.

=> Sajátos helyzet: Ön előbb volt főispán, mint levéltáros. Miként kezdődött politikai pályafutása? => A Déri Múzeumban eltöltött évek során rendszeresen kijártam néprajzi gyűjtésre, így ismertem a tiszántúli viszonyokat és a tisztánlátáshoz segítséget nyújtottak Erdei Ferenc munkái. Nyilvánvaló volt, hogy a megkövesedett paraszti életformán változtatni kell. 1944 végén jelent meg a Délmagyarországnak az a száma, amiben Erdei felhívást tett közzé a parasztpárt szervezésére. Év végén Erdei személyesen is megjelent Debrecenben. Felkerestem az Arany Bikában és meghívtam. Volt otthon egy kis étel, egy üveg bor is akadt, együtt ebédeltünk, majd kidolgoztuk a pártprogramot, Erdei pedig kinyomatta. Ezzel kezdődött a szervezés Debrecen környékén, én vezettem a pénztárt, szedtük a tagdíjakat. => Miként lett főispán a szervezőtitkárból? => Március végén lemondtam a szervezőtitkári posztról, visszamentem a múzeumba. Egyik nap találkoztam az utcán Veres Péterrel és mondja: hallom, Te leszel a szatmári főispán. Nem leszek én főispán, mondtam, van nekem tisztességes foglalkozásom. Ilyenek vagytok, nyavalyás értelmiségiek. Csak pofáztok, de csinálni, azt nem csináltok semmit, válaszolta. Ilyet pedig ne mondjon nekem Péter bácsi, válaszoltam ingerülten. Nem sokkal később aztán behívót kaptam az újonnan szervezett seregbe. Mutattam Erdeinek. Nem mégy Te sehova, felelte, csak főispánnak Szatmárba. Másnap meg is jött a kinevezésem. Mentem Mátészalkára. => Nem sokkal később azonban már nem Szatmár, hanem Hajdú főispánja volt. => Az 1945-ös választások után lettem Hajdú főispánja, mivel ott a parasztpárt volt a legerősebb. Aztán Debrecenbe is kineveztek főispánnak. A megyében még 1947-ben is javult a parasztpárti szavazatok aránya. Emiatt a kommunistákkal megromlott a viszony, majd a szociáldemokratákkal is. Benyújtottam a lemondást, végül 1948. augusztusában Kádár János aláírásával jött meg az elfogadása. Utána egy darabig nem kaptam állást, majd a Déri Múzeumba kerültem tudományos munkatársnak, aztán vezetőnek. => A politika ezután nem játszott szerepet az életében? => A politikával szakítottam. Ötvenhatban engem az késztetett a legjobban a realitások józanabb mérlegelésére, hogy a tankok ott vonultak el előttünk az utcán. Mondtam is: ezek befelé jönnek, nem kifelé. ^ Ennek ellenére 1956 után távoznia kellett a Déri Múzeum éléről, de még Debrecenből is. Mi lehetett ennek az oka? => Ma sem tudom miért kényszerültem elhagyni Debrecent, velem ezt senki sem közölte. A miniszteri végzés szerint nem tanúsítottam kell forradalmi és kommunista éberséget. Szerepet játszhatott persze a parasztpárti múltam. Közvetlennek mondható oka is lehetett. Október végén átjött 6-8 ember a párt-bizottságtól a múzeumba, hogy géppuskákat állítsanak ott fel. Ez kulturális intézmény, mondtam és nem egyeztem bele. Később visszatértek, mondván, hogy nem érzik biztonságban magukat, engedélyezzem, hogy éjszakára ott maradhassanak. Reggel már csak hűlt helyüket találtam. A rendőrség ezzel kapcsolatban 1957-re már mindent tisztázott. Végső soron mégis mennem kellett. => így került Nyíregyházára, előbb a Jósa András Múzeumba, majd pedig a nyíregyházi levéltár élére igazgatónak. Milyen állapotban volt ekkor a levéltár? 55