Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 3. szám - KILÁTÓ - Korotajev, Vlagyimir–Seres Attila: Áttekintés a Történeti-Dokumentációs Gyűjteményi Központ fondjainak Magyarország történetére vonatkozó dokumentumairól / 20–23. o.

VLAGYIMIR KOROTAJEV ÁTTEKINTÉS A TÖRTÉNETI-DOKUMENTÁCIÓS GYŰJTEMÉNYI KÖZPONT FONDJAINAK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ DOKUMENTUMAIRÓL A moszkvai Történeti-Dokumentációs Gyűjteményi Központ (a volt Különleges Iratok Levéltára) a maga nemében egyedülálló levéltár, alapításának és kialakításának története nem illik az orosz állami levéltárak létrehozásának és működésének hagyományos sémájába. Létrejötte a második világháború egyik következménye, mivel 1945-ben Németországban és Csehszlovákiában olyan dokumentumok milliói kerültek a szovjet katonák kezére, amelyeket a németek zsákmányoltak az európai országok megszállása idején. A dokumentumok átszállítása a harci cselekmények extrém körülményei között egy sor esetben elvesztésükhöz, vagy szándékos megsemmisítésükhöz, néha pedig egy fondképző dokumentumainak különböző levéltárakba és országokba való széttagolódásához vezetett. Bizonyos mértékben ezzel is magyarázható a Gyűjteményi Központ fondjainak összetételében és tartalmában tapasztalható némi alogizmus. A Központban több tucat nyelven keletkezett dokumentumot őriznek, a legteljesebbek a német, francia, osztrák és lengyel anyagok. A Gyűjteményi Központnak nincsenek magyar eredetű fondjai, de a német, lengyel, francia dokumentumok nagy menynyiségű adatot tartalmaznak Magyarországról, különösen az 1920-as, 1930-as, 1940-es évek időszakából. így pl. az „/. G. Farbenindustrie Vegyi Konszern"* nevű német fondban több, mint háromszáz irat van, amelyekben a cég statisztikai részlege által összeállított, elemző jellegű kimutatás található: áttekintések Magyarország gazdaságának és mezőgazdaságának helyzetéről, cégek, bankok jegyzékei, tájékoztató anyagok, különféle statisztika. Hasonló jellegű információt tartalmaz „A náci négy év meghatalmazottja"

2 című fond is. Ebben fellelhető pl. a német külügyminisztérium 1944. május 12-i levele a magyarországi teljhatalmú megbízotthoz a Magyar Nemzeti Bank áthelyezéséről Ausztriába, a vöraui kolostorba. Az „Export Támogatás Kutatóintézete"

3 fondban információs közlemények találhatóak Magyarország gazdaságának és mezőgazdaságának helyzetéről a '30-as, '40-es évekből. A cikkben említett fondok pontos orosz nevét — tekintettel az esetleges kutatási szándékra — mind cirill betűs formában, mind pedig latin betűs fonetikus átírásban megadjuk. — A szerkesztőség 1 XHMHMecKHH KOHuepH H. V. (pap6eHH,aycTpn — Himicseszkij konszern I. G. Farbenindustrie 2 YnojiHOMOMeHHbiH no HauncTCKOíí lerbipexnerKe — Upolnomocsennij po nacisztszkoj csetirehletke 3 HHCTHTVT coaeíícTBHH 3KcnopTy — Insztitut szodejsztvija ekszportu 20