Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - HÍREK - Kőfalviné Ónodi Márta: Egyháztörténeti dokumentumok a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában / 76–77. o.

EGYHÁZTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRÁBAN A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának a millennium előtt tisztelgő rendezvényei közül a levéltárban lévő egyháztörténeti dokumentumokból készült, kecskeméti kiállítás az első. A tárlat ökumenikus, minden nagyobb, a megyében működő vagy működött felekezet anyagából mutat be emlékeket. A kiállítás mottójának — Egybegyűlök szolgálnak a legfőbb égi királynak — kiválasztása során is arra törekedtünk, hogy azt mindegyik felekezet magáénak érezhesse. Az idézet 1031-ből, ismeretlen magyarországi szerzőtől származó hexameter. A hazai irodalom e korai emléke egyszersmind a magyar kultúrára is ráirányítja a figyelmet, amely — nem kis részben az egyházaknak köszönhetően — virágozni, fejlődni, és ha arra volt szükség, túlélni is tudott. Ennek jegyében választottuk a hagyományosan a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett kiállításunk témájául az egyházakat, illetve az egyháztörténeti dokumentumokat. A kamarakiállítás keretében megpróbáltunk a teljesség igénye nélkül több olyan dokumentumtípusból ízelítőt adni, amelyeket levéltárunk őriz. így kerültek kiállításra a különböző irattípusok (számadás, lajstrom, kimutatás, jegyzék, összeírás, kérvény, jegyzőkönyvi kivonat, panaszlevél) mellett képeslapok, vázlat- és tervrajzok, kéziratos könyvek, iskolai évkönyvek, aprónyomtatványok valamint egy-egy fénykép és újság is. A sokszínűséget nemcsak a dokumentumok jellege, hanem származási helye szerint is igyekeztünk biztosítani. A kiállítás anyaga a megye közel két tucat települését érinti és majd háromszáz évet ível át, legkorábbi darabja 1668-ból, a legkésőbbi pedig 1965-ből származik. A kiállítás bepillantást enged a megye öt legnagyobb felekezete (római katolikus, református, evangélikus, izraelita, görög nem egyesült egyház) múltjába, elsősorban a történelmi hangulat megteremtésének szándékával. A tiszteletadáson túlmenően, nem volt mód az egyes felekezetek történetének részletes bemutatására, de a szimbólumok, a háttér és a térbeli elrendezés által elkülönített terekben így is számos érdekes és értékes — lehetőség szerint kronologikusan rendezett — anyag került elhelyezésre. A tárlat elején Bács-Kiskun megye térképe mellett válogatás látható a megye különböző felekezetű templomairól készült képeslapokból, majd az egyház és a kultúra összekapcsolódásának eleven világát bemutató oktatás- és iskolatörténeti emlékek következnek. Érdemes kiemelni Hajósi (Schifferdecker) Dániel (1795-1849) kecskeméti evangélikus tanító eredetiben kiállított számadáskönyvét.

1 Hajósi 1828-tól 1831-ig tanította Petőfi Sándort, akinek neve — igaz, még Petrovics formában — a könyv kiállított oldalán olvasható. A megyében működött és működő szerzetesrendek közül a piaristák, a ciszterciek, a jezsuiták, a pálosok, az Angolkisasszonyok és a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek anyagából láthat szemelvényeket a látogató. A Kalocsai Iskolanővérek a megye több településén is {Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Baja, Bácsalmás, Kiskunhalas stb.) működtettek iskolákat, így ők hangsúlyosabban kaptak helyet a kiállításon: látható a társulat címere (másolatban) és imakönyve (eredetiben), valamint az 1859-ből származó német nyelvű és az 1903-ban íródott latin nyelvű szabályzata is.

2 1 Bács-Kiskun Megyei önkormányzat Levéltára (= BKMÖL) XIV 50 Hajósi (Schifferdecker) Dániel számadáskönyve 2 BKMÖL XII 6. 1. d. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának iratai. A társulat címere, imakönyve, szabályzatai 76