Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - MÉRLEG - Dóka Klára: Lakos Ágnes: Térképek a Pest Megyei Levéltárban. Bp., 1999 / 51–53. o.

LAKOS ÁGNES TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN Budapest, 1999 (Pest Megyei Levéltári Füzetek, 31.) 341 p. A megyei levéltárakban őrzött, különféle forrásokból származó térképanyag feldolgozása csaknem öt évtizedes múltra tekint vissza. 1955-ben Balázs Péter a közzétette a Levéltárak Országos Központja rendelkezését {Levéltári Híradó 5. (1955) 2-3. sz. 273-276.) Utasítás az Állami Levéltárakban lévő kéziratos térképek nyilvántartásba vételére címmel. Cél a gyűjtemények kéziratos, jórészt külön kezelt térképeinek leltározása volt. így nem kellett besorolni a műszaki rajzokat, kivéve, ha azok egyúttal a felszín felmérését is magukban foglalták (pl. csatornázás, vasútépítés, városrendezés stb.). A rendelkezés szerint a megyei és városi levéltárak térképeit három állagra osztották. Az első részt törzsanyagnak nevezték, ahová a feudális kori megyei, városi fondokból és családi levéltárakból kiemelt határ-, birtok,- mezőgazdasági,- vízrajzi- és úttérképeket, megmaradt töredékeikben a //. József-kori kataszteri rajzokat sorolták be. Több levéltárban ide kerültek az 1879. évi erdőtörvény szerint készült üzemtervek mellékletei is. A rendezésnél figyelembe vették a provenienciát, a törzsanyag számozása azonban folyamatosan történt. A második állagba helyezték az úrbéri törvényszéktől átvett, a jobbágyfelszabadítás során az 1850-1870-es években készült térképeket, amelyeket helyenként a korábbi úrbéres viszonyokra vagy a legelők elkülönítésére vonatkozó rajzok egészítettek ki. A harmadik állagot kataszteri térképeknek nevezték, ide az 1850-es évektől végzett felmérések dokumentumai kerültek. A rendezés e két utóbbi állagban a községek nevének betűrendjében történt. A jelzetek az évek során nem változtak, így a térképtárak rendje az 1955. évi utasítás szerint alakult ki az állami levéltárakban, és ez áll a Pest Megyei Levéltárra is. Az elkészült katalógus-cédulák csak a térképek legfontosabb adatait közölték (cím, szerző, ábrázolt helység, eredeti méretarány, megjegyzés). 1965-től — Maksay Ferenc szerkesztésében — megkezdődött a leírások kiadása a Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban c. sorozatban. Az ekkor még közösen működő Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltár anyaga — Bélay Vilmos, Fórján Gyuláné és Hazély Lászlóné munkájaként — 1967-ben látott napvilágot. Bár az elvégzett hatalmas munka értékét senki nem vitatta, az 1955-ös utasításban rejlő ellentmondások az évek során megmutatkoztak. Mivel Balázs Péter csak a kéziratos térképek leltározását tűzte ki célul, a más eljárással (litografált, fénymásolt, nyomtatott) készült térképek felvétele nem volt megoldható. E rajzok ugyanakkor sok esetben alaptérképként szolgáltak erdőtérképekhez, út és csatornaépítési tervek készítéséhez. A levéltári iratok rendezése, újabb átvételek és vásárlás során az 1960-as évek végétől a térképanyag gyarapodott, és ez nem volt másként a Pest Megyei Levéltárban sem. A leltározási munkát tehát folytatni kellett, aminek eredménye Lakos Ágnes jelen összeállítása is. Felhasználva a Magyar Országos Levéltár tapasztalatait, ez már új alapokon történt. Mint a szakirodalomból ismert, e levéltár térképtárát a 18. század vége óta a proveniencia tiszteletben tartásával alakították ki. Elsősorban alakjuk, formájuk miatt ke51