Levéltári Szemle, 50. (2000)

Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Deák Ferenc cenzúrázott megyegyűlési beszéde: Zalaegerszeg, 1845. november 10. / 24–33. o.

DOKUMENTUMOK MOLNÁR ANDRÁS DEÁK FERENC CENZÚRÁZOTT MEGYEGYŰLÉSI BESZÉDE (ZALAEGERSZEG, 1845. NOVEMBER 10.) „A közlemények csonkán megjelenését senki sem fájlalhatja inkább, mint enmagam. Pesten köztudomású, hogy a Hírlap, mint egyetlen egy haladási lapunk, sokkal szigorúabb censor garázdálkodására van bízva, mint bármely más lap, s hogy nekünk példának okáért ma azon cikkelyt kitörlik, mely hónap más lapban per extensum [teljes mivoltában] megjelenik" — írta Szalay László, a Pesti Hírlap szerkesztője 1845 januárjában Csány Lászlónak, miután a liberális ellenzék zalai pártvezére kifogásolta, hogy tudósítása hiányosan jelent meg a Hírlap hasábjain.

1 Érthető, hogy a zalai ellenzék megkülönböztetett figyelemmel kísérte a Pesti Hírlap cenzorainak „garázdálkodását", és az első adandó alkalommal felemelte szavát a sajtószabadság korlátozása ellen. Zala megye 1846. március 2-án kezdődő közgyűlésén az első alispán betegsége miatt elmaradt a szokásos negyedévi beszámoló, ehelyett Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás, a liberális ellenzék egyik helyi vezéregyénisége kért szót napirend előtt. Emlékeztetve az előző év novemberi közgyűlésen elhangzott beszédekre, sérelmezte, hogy a Pesti Hírlap rendkívül hiányosan és pontatlanul közölte az ott elhangzottakat. Horváth a cenzúra számlájára írta, hogy a közgyűlésen tartott beszédek „eltorzítva, elferdítve, és megnyirbálva láthattak napvilágot." Különösen nehezményezte, hogy Deák Ferencnek „az egész hazára oly lelkesen ható gyönyörű szavai is részint kitöröltetnek, részint megcsonkítva juthatnak közönség elé." A zalai ellenzék több tagja is felszólalt a sajtószabadság korlátozása és a Pesti Hírlapot sújtó egyoldalú cenzúra ellen, a közgyűlés pedig elhatározta, hogy az esetet sérelemként terjesztik az országgyűlés elé.

2 A zalai konzervatívok, a kormánypárt hívei persze másként látták az esetet. Álláspontjukat legmarkánsabban a Budapesti Híradó helyi tudósítója fogalmazta meg. Mivel a márciusi közgyűlésen egyetlen ellenzéki sem említette, hogy pontosan mit töröltek ki Deák beszédéből, a konzervatívok kétségbe vonták a cenzúra beavatkozását. Szerintük az volt a valódi oka a zalai ellenzék elégedetlenségének, hogy Deák a novemberi közgyűlésen „alkotmányos szellemű, épületes, szép, józan és pártszínezet nélküli nézeteket, a zalai ellenzéktől egészen különbözőket nyilvánított", és a véleménykülönbséget az ellenzék nem akarta elismerni, mert „Deák Ferencet más téren állani nem szerethetik, s e nagy tekintélyű hazánkfiát csak saját pártjokhoz tartozandónak ismertetni óhajtják".

3 Tény, hogy az adminisztrátori rendszer, valamint a kormány reformszándékának megítélésében Deák kezdetben más nézeteket vallott, mint a zalai ellenzék radikálisabb 1 Magyar Országos Levéltár (= MOL) H 103 Csány László kormánybiztos iratai. 19. d. Szalay László levele Csány Lászlóhoz. Pest, 1845. január 4. Pesti Hírlap, 1846. március 12. (639. sz.) 170. Budapesti Híradó, 1846. március 13. (352. sz.) 166. 24