Levéltári Szemle, 50. (2000)
Levéltári Szemle, 50. (2000) 2. szám - Takács Edit: A Szentesi Járásbíróság 1977–78. évi polgári peres iratai próbaselejtezésének tapasztalatai / 3–23. o.
vagy döntőbizottsági határozata, ami ellen az érintettek a bíróságon fellebbeznek. Tárgyukat tekintve a tsz-tagok foglalkoztatásával, tagsági viszonyának megszűnésével (kilépést követően megállapított leltárhiány), a tagsággal együtt járó előnyök, juttatások (háztáji föld) elvesztésével, a vezetők anyagi juttatásával (jogtalanul felvett tiszteletdíj, veszteséges, szanált tsz vezetői részére jubileumi jutalom visszamenőleges kifizetése) kapcsolatban keletkeztek. A mintavétel a már felsorolt tárgyak szerint egy-egy, de egyéb egyedi szempontok (a tárgy különlegessége, a felek ismertsége stb.) is érvényesíthetők. Miután a levéltárainkban található termelőszövetkezeti anyag meglehetősen hiányos, a perekben található információ jelentősen felértékelődik. Az anyag tanulmányozása mindenképpen közelebb viszi az érdeklődőt e „szocialista uradalmak" mindennapjaihoz. Levéltárba adandónak találtam 1977-ből tizet (77%), 1978-ból négyet (50%). Nyugdíjper A perek kivétel nélkül a nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati időt megállapító társadalombiztosítási szervezet által hozott határozat ellen indultak. A dolgozók a nyugdíjazásukat megelőző eljárás során közvetlenül, iratokkal nem tudták bizonyítani szolgálati idejüket, vagy a benyújtott iratok nem voltak elegendőek a munkában eltöltött idő, munkaviszony igazolásához. Mintaértékkel levéltárba 1977-ből négy (44%), 1978-ból hat (60%) per anyaga került. A válogatás szempontjai az igazolni kért munkaviszony milyensége (mezőgazdasági, ipari, cseléd, napszámos, magán cégnél foglalkoztatott, 1945 után pártmunkás, 1945-1960 között állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, földművesszövetkezetnél foglalkoztatottak). A tárgyalási jegyzőkönyvek szövege a tanúk meghallgatásáról elsősorban az 1950-60 közötti foglalkoztatási viszonyokra vonatkozóan tartalmaz más forrásokból megismerhetetlen információkat. Tapasztalatom szerint csak a ballaszt anyagot (duplumok, térti ve vények, közbülső végzések) érdemes selejtezni. Öröklési per A perek nagy része anyagi jellegű, zömmel az elhalt gondozási költségeinek, a temetési költségeknek az örökösök közötti megosztására vonatkozik. Ezeket mintavétel mellett teljes egészében lehet selejtezni. A mintavételhez alkalmazott szempontjaim: a) a peres felek törvény szerinti, vérszerinti örökösök, eltartási szerződés vagy öröklési szerződés alapján idegenek és törvényes örökösök, b) a per ítélettel (fellebbezés esetén ítéletekkel), egyezséggel, esetleg szüneteltetéssel ért véget. Megőrzendő a) és b) összes variációjából e gy-e gy> plusz c) egyéb, helyi jelentőség a körülmények, személyek függvényében. Az öröklési perek másik csoportjába az ingatlanokkal kapcsolatos, tehát tulajdonjogot érintőket soroltam. A perek eltartási, végrendeleti, öröklési szerződések, hagyatéki eljárás, végzés megtámadása során, általában a köteles rész kiadása iránt indultak. Ezekből legtöbbször elegendő az ítélete(ke)t, esetleg egyezséget meghagyni. Megfontolandó az eredeti végrendelet, öröklési, eltartási, adásvételi, ajándékozási szerződések levéltári átvétele. (Én ezeket is megőriztem.) A felsoroltakon kívül, vagy ezekhez kapcsolódóan akadhatnak egyediségük miatt megőrzendők iratok is. Pl. törvényes (az elhalt első és második házasságából származó féltestvérek) örökösök között az átlagosnál lényegesen értékesebb ingóságokból és in18