Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 2. szám - Horváth Zsolt: A bírósági iratok selejtezhetőségének néhány kérdése Zala megye bíróságai 1915–1950-ig terjedő iratanyagának vizsgálata kapcsán / 3–13. o.

Véleményünk szerint a párhuzamosságok fenntartása általában nem indokolt akkor, ha az adatok egyébként megjelennek más, megtartásra érdemes iratok között, valamint a kiállító szerv alapiratai is rendelkezésre állnak. Ennek szem előtt tartásával selejteztük ki a zalai hatóságok által kiállított polgári kori anyakönyvi kivonatokat, a zalai telekjegyzőkönyvi, telekkönyvi betéti kivonatokat, a börtönnaplók kivonatait. Viszont általában meghagytuk az iskolai anyakönyvek kivonatait, mert ezek adatait az esetek többségben nem vették fel az ügy egyéb irataiba. Külön gondot jelenthet - mind a törvényszéknél, mind pedig a járásbíróságoknál hogy a peres és peren kívüli iratanyag egyetlen sorozatot alkot, melyben a lajstromozás sorrendjében szerepelnek a különböző típusú iratok, melyek között valamiféle csoportosítást célszerű végezni. A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységének két ága van: a büntető és a polgári bíráskodás. A telekkönyvi hatóságként történő működés közigazgatási funkcióként értelmezhető - ez a hetvenes évek elején át is került a közigazgatás területére. A polgári, illetve a büntetőbíróság kifejezés nem két különböző bírósági szervtípust jelent, hanem az egységes igazságszolgáltatási szervezet két ágára utal. Büntető bíráskodásról akkor beszélünk, ha a bíróságok büntető ügyekben járnak el, minden más ügy a polgári bíróságok elé tartozik. A polgári bíróságok eljárása is alapvetően kétféle lehet: polgári peres eljárás (röviden: polgári per), vagy peren kívüli eljárás (amit most már elterjedt szóhasználattal inkább nemperes eljárásnak neveznek). A polgári per célja minden esetben az érdekeltek közötti jogvita eldöntése, ezzel szemben a nemperes eljárás elsősorban a polgári jogok érvényesítésére, elismertetésére szolgál. Mindezeket leszögezve a törvényszéki iratanyagban a következő ügyirattípusokat tudtuk elkülöníteni (Elnöki, csőd és cégbírósági ügyeket nem vizsgáltuk!): - bűnügyek (B. jelzettel a főlajstromszám előtt eredetileg kék iratborítékkal rendszeresítve), - fiatalkorúak bűnügyei (Fb. jelzettel eredetileg szintén kék iratboríték), - polgári ügyek (P. jelzettel fehér iratboríték), - polgári nem peres ügyek (Pk. jelzettel zöld iratborítékkal), - hagyatéki ügyek (Pk. jelzettel szürke iratborítékkal), - végrehajtási ügyek (Pk. jelzettel halványsárga iratborítékkal), - jövedéki kihágási ügyek (J. jelzettel kék iratborítékkal), - uzsoraügyek (D. jelzettel - alkalmi iratborítóban), - mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (R. jelzetű ügyek fehér iratborítékkal). A járásbíróságoknál hasonló elkülönítés végezhető el azzal a különbséggel, hogy ez a bírósági fórum fiatalkorúak bűnügyeivel, R-ügyekkel, jövedéki kihágási ügyekkel hatáskör hiányában nem foglalkozott, valamint uzsoraügyekben csak néhány kijelölt járásbíróság ítélkezett. Az így elkülönített ügytípusokon belül további részekre bontást nem láttunk célszerűnek, mert a leggyakrabban előforduló ügytípusok (bűnügy, polgári per, polgári nem peres ügyek) igen vegyes ügyeket takarnak. Különösen polgári ügyekben nehéz tipizálni, mivel a polgári jog szabályai az életviszonyok olyan széles körét fogják át, hogy ennek következtében meghatározhatatlan okból és jogcímen indítható polgári kereset. A bűnügyeket a Csemegi kódex (1878. évi V. te) ugyan kimerítően meghatározza, de a különféle 8