Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Lekli Béla: A VI. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 70–74. o.

Két előadás a székelyek 1848-49-es szerepével foglalkozott. A kolozsvári Egyed Ákos hangsúlyozta, hogy a székelyek lelkesen fogadták Magyarország és Erdély Unióját és döntően járultak hozzá Bem erdélyi győzelmeihez. 1848 októberében a székely parlament is kimondta, hogy minden ember egyenlő. Az ugyancsak erdélyi Pál-Antal Sándor eddig még érintetlen levéltári anyagot szólaltatott meg a marosvásárhelyi és marosszéki honvédség és nemzetőrség szervezéséről. Az újoncozásról pontos képet kaptunk, mivel a 19-22 éves fiatalokat összeíró lajstrom teljesen fennmaradt. A vágsellyei Bukovszky László Nyitra megye 1848-49-es eseményeivel foglalkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy milyen hátrányos szerepet játszott az események alakulásában Ausztria közelsége és Nyitra megye soknemzetiségű volta. Takács Péter Krasznay Péter radikális honvéd őrnagynak szentelte előadását, aki fél évszázadon át őrizte Szabolcsban és a Felső-Tisza vidéken 1848-49 hagyományait, s csak aggastyánként, a 20. sz. elején hódolt be Ferenc Józsefnek. A konferencia érdekes színfoltja volt az, amelyet Szabó Géza festett a századelő 1848-49-es képéről. A Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század c. folyóirat jeles alakjainak (Szabó Ervin, Jászi Oszkár) radikális, de mégis mechanikus osztálykeretekbe merevedett nézeteit villantotta fel. Galambos Sándor előadásában 1848-49-et egy német városnak, Iserlohnak a sajtóján keresztül szemlélhettük. Helytörténet Rendkívül értékes és nemes az a szorgalom is, amellyel a megyei levéltár (a múzeum és főiskola támogatásával) a helytörténeti pályázatokat minden évben rendszeresen meghirdeti, értékeli, díjazza. Az idén 38 dolgozat érkezett be. Számos izgalmas településtörténettel (Levelek, Nagydobos, Kékese), megye-történet-mozaikkal (A megye ahol élek), megyei társadalmi jelenség leírásával találkoztunk. (Szatmár vármegye nemesi felkelése 1809-ben, Egy elfelejtett Kaszinó, A "Szabolcs" páholy története, Adalékok Nagykálló lakosságának kontinuitásához (1714-1758) stb.). A tiszalöki katonai fogolytáborról, Csarodáról készített dokumentumfilmekkel is indultak pályázók. Az első helyezett Maczkó Beáta "Kisvárda társadalma a két világháború közötti időszakban" a második helyezett N. Fodor János "Adalékok a Gutkeled nemzetség történetéhez", a harmadik Oláh Beáta "Egy falu kapcsolatrendszere (Marokpapi)" c. munkája volt. A helytörténeti dolgozatokkal egyszerre vették birtokba a szerzők szűkebb pátriájukat és készítették elő a nagyobb történeti munkák megírását. Jó lenne, ha hasonló lendületet venne minden levéltár helytörténetíró mozgalmat támogató munkája is. Erre buzdított Halász Péter, a "Helytörténet" c. folyóirat szerkesztője is a Honismereti mozgalom és a közgyűjtemények c. előadásában. Kívánjuk, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára még sok hasonló rendezvény megszervezésével segítse a levéltárügyet, a történettudományt, a helytörténetírást. Lekli Béla 74