Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - HÍREK - Dobos Gyula: Levéltári nap Szekszárdon / 62–63. o.

katonát ejtettek fogságba. De ilyen "leg" volt Bonyhád szülöttének, Perczel Mórnak egész 48/49-es tevékenysége: legradikálisabb, legönfeláldozóbb, de egyben legengedetlenebb, legsértődékenyebb tábornokunk volt. Ő vállalta a legtöbb csatát, ó győzött legtöbbször (néha nagy árat fizetve), de szintén ő szenvedte el a legtöbb vereséget is. A levéltári napon résztvevők a díszterem előterében megtekinthették Tolna megyét a reformkor, forradalom, szabadságharc és az önkényuralom idején bemutató kiállítást. A korabeli dokumentumokra, reprodukciós képanyagra épített kiállítást a megyei bemutatót követően Tamásiban mutatják be, majd az évfordulós időszakban a megye számos településén, iskolákban, művelődési házakban lesz megtekinthető. A vándorkiállítás a márciustól júniusig bemutatott - múzeummal közösen elkészített anyagnak egy kamaraváltozata, amely NKA és városi anyagi segítséggel készült a levéltár fotóműhelyében. Az intézmény vezetője, a kötet szerkesztője a levéltári nap keretében mutatta be az NKA támogatásával megjelent Tolna megye 1848/49-ben c. forrásgyűjteményt, a levéltár legújabb kiadványát. A 166 eredeti forrást tartalmazó kötet bevezető tanulmánya mellett a tolnai nemzetőrök és honvédek lajstromait is tartalmazza. Várhatóan nagy érdeklődésre számottartó kiadvány, jelentős hiánypótló szereppel. A levéltári nap zárórendezvénye a megyei helytörténeti pályázatra érkezett dolgozatok értékelése és az ünnepélyes eredményhirdetés volt. A közel negyedszázada évente meghirdetett pályázat kiírói az évtizedek során változtak. A levéltár mellett 1998-ban a Tolna Megyei Önkormányzat, Szekszárd polgármestere, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, a Megyei Pedagógiai Intézet, a Megyei Honismereti Egyesület és a Babits Könyvkiadó Kft támogatta anyagilag a pályázatot. Ebben az évben 17 pályamű érkezett. A lektori vélemények alapján első díjas lett Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története című munkája. Második díjat Kolta László: Farberger László a polgárosodó Bonyhádért c. dolgozata érdemelte ki. A megosztott 3. díjat Csordás Jenő: Az öngyilkosság gyakorisága Tolna megyében, 1896-1906 közötti években az anyakönyvi adatok alapján, valamint Csontos Csilla: Petrich Ferenc honvédszázados élete c. pályamunkája kapta. Különdíjban részesült Kováts Jenő: Az állatorvosi hivatás kialakulásának fő időszaka Magyarországon 18671910 közötti dolgozatával. A Megyei Kézműves Kamara különdíját Szanyóné Lóki Gabriella: a Kovács- és lakatosipar Szekszárdon pályamüvével nyerte el. További 9 művet a kiírók értékes könyvjutalmakban részesítettek. Külön örvendetes, hogy számos 18-20 éves fiatal küldött be pályamunkát. Az ünnepélyes eredményhirdetésen a lektorok is részt vettek. A pályázók és a kiírók, bírálók kötetlen beszélgetésével ért véget a levéltári nap. Közös döntés született arról, hogy 1999-re is meghirdetjük a megyei helytörténeti pályázatot. Igyekszünk a támogatók számát növelni. Dobos Gyula 63