Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 1. szám - KILÁTÓ - Apró Erzsébet: Vjesnik Drzavnog Archiva u Rijeci XXXIX. = A Rijekai Állami Levéltár Híradója. Rijeka, 1997 / 51–54. o.

Vjesnik Drzavnog Arhiva u Rijeci XXXIX. (A Rijekai Állami Levéltár Híradója) Rijeka, 1997. 572 p. Megjelent a Rijekai Levéltár legújabb évkönyve, melynek szerkezeti felépítése megegyezik az általam korábban ismertetett kötetekével.

1 Feltűnt, hogy a levéltár elnevezése megváltozott. Az eddigi Történelmi helyett, most Állami Levéltár lett a neve, a kötetben viszont a névváltozást magyarázó megjegyzés nem található. A kötet Információk a levéltári anyagról, értekezések, tanulmányok elnevezésű rovatában, melyek témája és ideje igen széles skálán mozog - az összterjedelem jelentős részében, több mint 400 oldalon - forrásközléseket tartalmaz. Elsőnek Damir Viskanic Két 16. századi lovrani glagolita oklevél című írását olvashatjuk. Irvin Lukezic tájékoztató jellegű tanulmányában a levéltár őrizetében lévő értékes adatokat tartalmazó dokumentum alapján a rijekai régi jezsuita könyvtár katalógusát teszi közzé, melynek bevezetője röviden a rend és a gimnázium (1672-1773), illetve a könyvtáruk történetét tekinti át. 1777-ben, négy évvel a gimnázium megszűnése után készült el a könyvek jegyzéke (2570 kötetről, ill.1644 műről), amikor a könyvtár a város tulajdonába került. Később neves rijekai családok hagyatékából gyarapították, és ez a könyvállomány képezte a mai Rijekai Egyetemi Könyvtár alapjait. A gazdag gyűjtemény különböző tárgyú könyvei között nagyon sok könyvritkaság is található. Ezért is tartaná a szerző fontosnak megállapítani, a még ma is meglévő könyvek pontos számát. Magyar vonatkozása miatt érdekességként megemlíteném Johannes Sambucus (Zsámboki János, 1531-1584) magyar humanista költő és író ("...Istorie delle Cose Vngariche di Gio/vanni/: Sambuco.") könyvét, és Miklós Istvánffy (1538-1615) magyar történész ("... Nicolati Insthuanfi Pannoni, Historiarum de Rebus Hungaricis") könyvét, mely értékes forrás a magyar és a horvát történelem 1490. és 1606. közötti időszakára. Gondolom, sok egyéb értékes müvet és szerzőt találnak könyvtárosaink és más kutatók, ha elolvassák ezt a katalógust és leltárat. Manón Giron A tanítók anyagi helyzete a századfordulón címmel közöl forrásokat, és ismerteti illetve értékeli az 1867 és 1900 közötti politikai viszonyokat. Mr. Nana Palnic a rijekai színházakról ír. A város gazdag színháztörténeti múlttal rendelkezik, művelődési és építészeti értékei országos és európai jelentőségűek. Mr. se. Julija Lozzi Barkovic a szecesszió rijekai építészeti remekeit mutatja be a város jelentősebb lakó- és bérházain keresztül. Továbbá Dr. Doráe Milovic A büntetőjog Veprinac 1507. évi statútumában, Dr. Tatjarta Blazekovic Önállósulási kilengések Rijekában (Fiúméban) 1862. május 25én, Dr. Iván Pederin A horvát nemzeti ideológia Dalmáciában a betiltott újságcikkek nyomán (1883-1903), Iván Kovacic Frano Supilo és a "Növi list" az 1903/4- es horvát 1 Levéltári Szemle 1998/2. sz. 51-54. o. 51