Levéltári Szemle, 49. (1999)

Levéltári Szemle, 49. (1999) 4. szám - MÉRLEG - Dóka Klára: Fond- és állagjegyzék. A Hadtörténelmi Levéltár őrizetében lévő katonai iratok. Szerk.: Szijj Jolán. Bp., 1998 / 48–50. o.

FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉK. A Hadtörténelmi Levéltár őrizetében lévő katonai iratok. Szerk.rdr.Szijj Jolán. Budapest. Petit Reál Könyvkiadó, 1998. 256 p. „Múlt nélkül nincs jövő" - ez a jelmondat szerepel a Hadtörténelmi Levéltár közelmúltban megjelent fond- és állagjegyzékének címoldalán, melyet az intézmény fennállásának 80. évfordulóján adtak ki. A szép kiállítású kötetbe lapozva azonnal kitűnik, hogy nem hagyományos, csupán az 1962. évi és az azt követő szerkesztési alapelvek szerinti fondjegyzékkel állunk szemben. Az új levéltári törvény kiadása után a Magyar Tudományos Akadémia, a Szakszervezetek Központi Levéltára, a Politikatörténeti Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal kiadta iratainak új fondjegyzékeit, sőt a közelmúltban a felsőoktatási intézmények is elkészítették ilyen segédleteiket. így a levéltári terület periférikusnak tekintett gyűjteményeiről is áttekintést kaphatnak az érdeklődök. Ezek sorába tartozik a Hadtörténeti Levéltár reprezentatív kiadványa is. Ismeretes, hogy az intézmény, mint a Hadügyminisztérium I. csoport, 10. osztály alá tartozó „Hadi Levéltár" 1918. november 11-én kezdte meg működését. Szervezete nyolc egységből állt, melyek közül a muzeális csoport - Aggházy Károly vezetésével a későbbi Hadtörténeti Múzeum elődje volt. A levéltár vezetője 1910 novemberében Gabányi János lett. 1919-ben az intézmény Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven szerepelt. A következő évtizedekben szervezete több változások ment át, hol a múzeummal együtt, hol külön működött, és többször módosult a térképtár hovatartozása is. A felügyeleti jogot a Honvédelmi Minisztérium, bizonyos időszakokban - névlegesen - viszont a Belügy-, illetve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gyakorolta. Többször változott elhelyezése is. Első otthona az épülő Országos Levéltár egyik. szintje volt, majd a múzeummal együtt az Üllői úti Mária Terézia laktanyába költözött. Utóbbi számára a Honvédelmi Minisztérium már 1929-ben rendelkezésre bocsátotta a Nádor-laktanya egy részét, ahol a második világháború után a teljes levéltári anyagot is elhelyezték. Az átszervezések 1945 után sem szűntek meg. 1947-től 1950-ig Honvéd Levéltár és Múzeum, majd 1954-ig Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven működött az intézmény. 1954-ben a Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Hadtörténeti Intézetet, melynek szervezeti egységeként működött a levéltár. A gyűjteménytől elválasztották a térképtárat is. A szervezeti függőség ellenére az 1950. évi 29. tvr. a közlevéltárak, az 1969. évi 27. tvr. a szaklevéltárak közé sorolta a Hadtörténelmi Levéltárat, és e jogállása megmaradt a jelenleg hatályos levéltári törvény kiadása után is. Bár e levéltár létrehozásának az volt a célja, hogy a Monarchia felbomlása után az ország területére vonatkozó, Bécsből kiszolgáltatott katonai iratokat gyűjtse, mint Szijj Jolán 48